Római vakáció 2.

Hahó!

Jöhet akkor a 2. nap beszámolója!

2. nap Rómában - április 5. szombat

No, reggel nem aludtunk olyan sokáig, ami az indulás előtt összehozott 4 órát pótolja, de fél 9-kor keltünk és minden igyekezetünk ellenére csak fél 11-kor indultunk a fincsi reggeli után…Dorka azt mondja, nála ez elég szokásos, főleg, mivel 10-re jár dolgozni (persze így délután sokáig marad) és így előtte kéne kicsit várost nézni, de egyszerűen nem bír felkelni J Nem csoda, mi is jókat aludtunk a szobájában!

Szóval…az első utunk a Piazza del Popolo-ra vezetett. Ez egy gyönyörű tér, körbe pár templom, középen egy obeliszk – csak a szokásos ami Rómában minden téren van J

Obeliszkkel

A tér a magasból

Főleg mi - Dodi, hol a háttér?

Plusz persze természetesen a valamivel pénzt keresni akaró emberkék – rózsát árulnak, szobornak néznek ki meg ilyesmi. Különben a rózsásak brutálisak! A zsebre tett kezedhez vagy a karodba bedugják a rózsát és nem akarják visszavenni, amíg meg nem veszed. Nem is tudom, hányszor mondtam, hogy „No!” 4 nap alatt.

A téren bementünk a Santa Maria del Popolo templomba, ahol 2 gyönyörű Caravaggio festmény is látható.

Szent helyeken

Aztán, mivel az útikönyv szerint a téren lévő 2 kávézó nagyon népszerű és flancos, szóval az egyikbe (Cafe Risati) becsüccsentünk egy kis kávéra meg sütire. Fincsi volt! És képzeljétek, az egyik asztalnál valami japán banda ült és vagy 6 kamera vette őket. Kisült, hogy filmsztárok, de hát ugye mi nemigen ismertük őket…Viszont rengetegen álltak meg és fotózták őket! Mondjuk ha Brad Pitt kávézgatott volna ott, én is fotóznék meg autogramot kérnék J

Petiramisu

A sztár - és a japánok :)

A pihenés után felsétáltunk a Villa Borghese-hez – s útközben a téren áthaladva egy csapat irtó jóképű olasz rögbist láttunk, amint a Master Card-ot reklámozták, de nem ez a lényeg, hanem a fiúkák J Csinik és nagyon ügyesek meg szórakoztatóak voltak – bevonták a nézőket is!

MC Priceless

A parkban sétáltunk is, de főleg bringóhintóztunk! Tök jó volt, csak a menetszél…az annyira hideg volt!

Lila, de mi? Akácszerű...

Némmá, nem férünk át a lyukon!

A parkból kijövet lesétáltunk a híres Spanyol lépcsőn...

Állítólag logikusabb lett volna a franciákról elnevezni...

... és gyors tempóban egy étterem felé vettük az irányt, mert már irtóra megéheztünk! Az ebéd klassz volt – na nem a bruscetta, de a pizza és a tenger gyümölcsei igen jólesett!

Fincsiiiiii

A Pantheon-ba nem jutottunk be ezen a napon, mert valami irtó hosszú misét tartottak, így csak fagyiztunk egyet és elmentünk az elefántos térre. Bernini szobor – mi más. Rómában elég sok van – az Angyalok és démonokban is elég sokat emlegetik a művészt. Itt is bementünk a templomba, a Santa Maria Sopra Minerva-ba, nagyon szép volt ez is!

Ja, még a Trevi-kutat is megnéztük, az is csodálatos!

Dobtunk be pénzt, úgyhogy még visszajövünk!

Hazafelé menet még beugrottunk a térre, ahol délelőtt jártunk, mert Dorka szerint – úgy hallotta – megkérdőjelezhető erkölcsű fiatalemberek vannak ott késő délután nagy tételben, de nem találtunk egyet sem, csak óriási buborékfújó fiút és szemétből kihalászott fémcuccokon dobol srácokat – ez utóbbiak elég zajosak voltak.

Otthon aztán – még mindig az ebédre emlékezve – csak salátát vacsiztunk és rövid pihi után egy bárba mentünk, ami Dodihoz közel van, és mindig be akart ülni egy sörre vagy valamire, mert minden este élőzene van. Ezen az estén soul volt terítéken és remek volt – a zenészek is, meg az énekes is, aki feketébe öltözve, kalapban, kopaszra borotválva és kígyószerű mozdulatokkal eléggé vicces volt, de be kell látnunk, klasszul csinálta!

Puszi,

Barbi