Itt a tavasz!

Hahó!

Barnuska kúszik! Kúszik? Nem tudom, inkább úgy mondanám - nem túl szakszerű :) - hogy "odaficereg" a játékért, amit szeretne. A szőnyegre terített takarón-lepedőn elég nagy távolságokat tud menni, a járókát meg már körbemássza :)

Íme!

Borikám meg csodalány - dehát ezt eddig is tudtuk! Tegnap jövünk haza a bölcsiből, felvesz egy vékony faágat és azt mondja:
Bori: "Itt a fagylaltom."
Én: "Milyen ízű?"
Bori rám néz: "Faízű!" :)

Bogyó és Babóca képet "szögel" fel az asztalra a reflexkalapácsával :)

 Tegnap egyébként nagyon elfoglaltak voltunk Barnussal, míg Borcsikám bölcsiben volt (persze mindketten szortyognak ebből a szimpla tényből adódóan:( ), délelőtt hirtelen felindulásból elmentünk az első Maminbaba foglalkozásunkra. Ez ilyen latin fitness, babával a háton, aki hordozóba van kötve (kendőbe pl.). Egész jó volt, habár az alvásidejébe pont beleesik a picinek, úgyhogy szerintem nemigen fogjuk gyakran szerencséltetni a társaságunkkal a Maminbabásokat - legalábbis egyelőre. Meg aztán ha már mozogni járok, akkor egyrészt valami teljesértékű kellene, nem csak ilyen tinglitangli, másrészt gyerkőc nélkül...Legalább ha már szenvedek, azt privát időben tegyem :)

Délután meg be kellett mennem Pestre, a Margit-hídhoz. Namármost a Moszkva tér meg minden fel van túrva, szóval számítottam rá, hogy rémes lesz, de a GPS-ben végre egyszer kellemesen csalódtam és 2 óra alatt megjártam itthontól hazáig :) Oké, az ürömi elágazásnál levő körforgalom is félig már készen van (juhúúúú!) és úgy tűnik, a szerda, fél1, eső egy jó kombó volt a 10-es útnak...

Ma meg Glamour-napok miatt bementünk az óbudai Stop Shopba 1-2 dolgot vásárolni (Barnus alvásideje megint paff...) és annyira laza, második gyerekes üzemmódban működtem, hogy nemhogy váltóruhát nem vittem a gyereknek, de még pelust se -> első utunk a DM-be vezetett, pelusért és popsitörlőért, mert a Barnusból áradó szagok azonnali megoldásért kiáltottak :)
Hazaérvén még Vörösváron a zöldségvásárlást is elintéztem a zöldséges lány, Anita segítségével - Barnust így egy percre sem kellett otthagynom a kocsiban (miközben alukált). Mondjuk ezt bírom a kisvárosban! Tudom a zöldséges lány nevét és jóban vagyok vele - ez az életfilozófiám egyetlen mondatban összefoglalva :) Na jó, talán nem az életfilozófiám, de nevezzük a mai napi bölcsességnek!

Puszi,
Barbi