No, régen írtam, bocsánat, de betegek voltunk majdnem mindahányan - csak Peti menekült meg sz extra erős immunrendszerének köszönhetően :)
Ámde most már újra épen, egészségesen - habár a gyerekeket nem viselte meg annyira, hogy náthásak meg köhögősek voltak, be nem áll a szájuk, csak épp Bori pl. nem az oviban nyomja, hanem itthon:
1, Egyik este vacsinál már nem tudom, mi volt a sztori, de a végkövetkeztetés: "Anya, csak a rosszaságot tanítod nekem!"
2, Kb 2 hete Borka meg Barnus annyira jól eljátszanak egymással, hogy az valami csoda!! Édesek, kedvesek, csodálatosak!
Tegnap délután Bori kérdezi az öccsét: "Barni, akarsz királyfi lenni?"
Barni: "Igen!" (Amúgy mostanában elég gyakran válaszolja ezt, habár ki ne akarna királyfi lenni? :))
Borcsi a kezében egy kis takaróval: "Akkor rád terítem a palástot!" :)
3, Elinduláskor kérdezi Bori: "Anya, melyik a jobb kezem?"
Megmutatom...
Bori:"Szóval ha ez a jobb kezem, akkor ez a bal! Nincs középkezem!" :)
4, Tegnap este egy könyvet nézegettünk, amiben egy kisfiú ment le a csúszdán és olyan nyitott szeme-szája volt, szóval gondoltuk, esetleg fél a csúszdán. Mondtam, hogy akkor lehet, hogy le kell mondania a csúszdázásról. (Oké, most ugorjuk át azt, hogy nézzünk szembe a félelmeinkkel, stb.)
Bori: "Mi az a lemondás?"
Én: "Hát...amikor valamit többé nem csinálunk. Például az ember lemondhat a csokiról vagy mondjuk a csúszdázásról, ha fél tőle, ilyesmi..."
Bori (kis gondolkodás után): "Én nem mondok le semmiről!" :)
Alább pár fotót mutatok az elmúlt napok eseményeiből - hála a javuló időjárásnak, egyre több időt töltünk a szabadban!
![]() |
Vajon milyen homoksüti készül itt? :) |
![]() |
Kés, villa, olló?! |
![]() |
A Vácrátóti Arborétumban |
![]() |
Apával bicózok, laza vagyok! |
![]() |
Ez az idei szerzemény a homokozók csúcsa! |
Volt egy könyvélményem is a múlt héten: James Patterson: Máris hiányzol - Egy kislányról és a képzelt barátjáról szólt, majd egy szép szerelemről miután felnőtt. Drága kis könyv volt!
Viszont amin nem bírom végigrágni magamat (a könyvklubban olvassuk): Joseph Heller: A 22-es csapdája. Tudom, remekmű, szuperhíres háborús regény (megjegyzem, olyat sem olvastam még, nem való a lelkemnek), de nem bírom, hogy semmi nem történik!!
Amúgy gasztro-téren mostanában spárgával kísérletezek, köretnek is többször csináltam - de csak mellékesen, mert Bori egyelőre nemigen csípi :) Viszont tegnap hollandi mártást csináltam hozzá - először életemben! Nekem ízlett, de Peti szerint főleg a brutál sok vajat lehetett érezni benne, szóval vagy ilyen, vagy még finomítanom kell rajta :)
Puszi,
Barbi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése