Síelés - 3.rész

Hi!

Tegnap nem tudtam befejezni, nade ami késik, nem múlik!
Borit ma szoktatjuk vissza újra a bölcsibe - téli bacik elmúltával :), úgyhogy ő ebédig ott van, Barnus az esős időben a tető alatt kint alszik a babakocsiban, remélem, azért egy órácskát minimum! Én föltettem a bolognai spagetti szószát rotyogni és mindjárt nekiugrom a pakolásnak meg a mosás kiteregetésének - reggel 9 van és már lejárt egy, jó, mi? :) Sőt, tegnap vasaltam is vagy 1 órát, úgyhogy nagyon elégedett vagyok magammal :) Borcsival meg délután csokis-banános puffancsot sütöttünk, állatira bejött a családnak, úgyhogy megtartjuk a receptet! (Amúgy a neten cookie - keksz - volt írva hozzá, de mi Petivel az ilyen puhább jellegűeket nemes egyszerűséggel puffancsnak szoktuk becézni. Szerintem Bori is hamar megtanulja majd, mert az Eperekés mesében, ami megvan neki ilyen kis karácsonyi füzetke formájában, az egyik barátot szintén Puffancsnak nevezik.)

Csokis-banános (a legjobb kombináció)

Borcsi egyébként rákapott, hogy sütés után kikapirgálja kiskanállal a tálban maradt mini kencét :) Peti ránézett tegnap a nappaliban dalolászó, könyvet nézegető lánykánkra és azt mondta: "Anyja lánya - énekel és olvas!" :)

Petivel egyébként tegnap volt a kerek 159. hónapfordulónk, szóval megérdemeltünk egy kis mozizást is :) Az Éhezők viadala - A kiválasztott 1. része volt a szerencsés nyertes, már kb december óta a listámon volt, mert ugye a könyveket meg az első 2 filmet imádom! Hááát...csak a lojalitás visz rá, hogy ne írjam azt, hogy 1x megnézhetős... Eléggé lapos volt, ahogy beharangozták :( Mert manapság minden trilógia 3. részét ketté kell bontani a magasabb bevételi mutatók elérése érdekében, akkor is, ha a sztoriban nincs annyi...Mindenesetre volt pár klassz jelenet és haladunk a végkifejlet felé!

No, azért ne felejtsem el befejezni a beszámolót a síelésről sem!

Délelőtt a gyerekekkel anyu meg nagyi foglalkozott amíg síeltem (oké, délelőtt...kb fél11-re értünk fel a pályára, pedig úgy 15 méterre volt a házunktól :)), ebédre haza - ó, azért a hüttében üldögélés, sült krumpli eszegetés hiányzott!!!, sebaj, majd jövőre! és kora délután még visszatértem, úgyhogy szerintem 4 óra síelés kb megvolt mindkét nap. Délelőtt Barnus babakocsiban aludt, Bori meg csúszkált, hóban furkált meg ki tudja miket eszeltek még ki anyuékkal, délután meg alvás és játék volt a gyönyörű verőfényes nappaliban, hogy mikor hazajön a csapat, még együtt kimenjünk a levegőre csúszkálni, sétálni, ugyanis szigorúan 4-kor be is zárták a felvonókat - hiába, osztrák pontosság!

Itt vagyok!

Finom katica, finom baba

Mosdós fürdés - nem bonyolítjuk!

Mi vagyunk a síelős csapat!

Sztárfotó - Barbi és Dodi

Petimmel is beálltunk egy képre

Ja, az pedig nincs megörökítve, de mindenképpen szeretném elmesélni, hogy bobpálya is volt! Nos...én egy nyúl vagyok, tudjuk, de mikor apu meg Dorka szóltak, hogy húúú, jöjjünk, bobot találtak, kár kihagyni, Petivel már csúsztunk is oda. Addigra ők már túlvoltak az első körön, úgyhogy mi is befizettünk és menetet és már mentünk is - de olyan kanyargós és meredek pályán (konkrétan a sípálya teljes magasságából lejött végülis a felvonó aljába, ha értitek hogy gondolom), hogy én úúúúgy, de úúúúgy szitkozódtam ijedtemben a nagyobb meglepetéseknél....Amikor ki volt írva, hogy fékezz, mindig valami elég húzós jött. Már azon sem csodálkoztam volna, ha előbb-utóbb egy hurok is következik, amin felfut a bob, én meg fejjel lefelé fogok menni... Persze utólag visszanézve nem is volt rossz és mennék még pár kört, csak úgy edzésnek, mert azért bármit meg lehet szokni egy idő után :)
Egészében véve a síelés nagyon jó volt, dióhéjban:
- társaság: 5
- időjárás: 5
- pályák: 4/5
- környék: 5
- kondim: 2, na jó, 3 :)

Puszi,
Barbi

Síelés - 2.rész

Hali!

A ma esti Bori-dumát megint le kell írnom, mielőtt folytatom a síelésről szóló beszámolót - röviden, mert mindjárt leragad a szemem...
So, Barnust lefektettem, kint a nappaliban matricáztunk Borival, mikor így szóltam:
Én: "Na, cuppog."
Bori: "Kicsoda?"
Én: "A Barmus."
Bori: "Nem baj, majd magától elalszik!" :)))
Komolyan, mennyivel okosabb, mint a szülei voltak mikor ő volt 5 hónapos :) oké, tőlünk tanulja...

Node, síelés!
Bori - amint alább látjátok - elég sok járművet kipróbált! Volt is mit, és még azon nincs is lefotózva, amit See-taxinak (tavi taxi) hívnak, merthogy átszelte a már említett befagyott, hóval borított tavat, hogy a sízők a két hegy közt gyorsan és kevéssé fárasztóan - habár elég zötyögősen - közlekedhessenek.

A rózsaszín meg a zöld nem az igazi együtt, apa!

De ez a szőrmés hótalpas tetszik nekem!

Peti második sízős napunkon kora reggel Barnusnak köszönhetően már fönn volt, így mikor lepasszolta nekem hamizni reggel fél7-kor, csak úgy lábon (értsd: nem felvonóval - mivel még nem járt) felment a hegyre. Na, ilyen egy megszállott fotós :)

Gyönyörű látvány - megéri!

Korán reggel ritkán rikkant mindenki más, úgyhogy ezt a képet magáról készítette

Borcsit is felvittük a felvonóval úgy 10 óra felé - sícipővel remek ötlet volt, könnyen tudtunk benne mozogni...

Összebújás anyával - fúj a szél!

Apa ölében - szép a hegy is mögöttünk, nem?

Puszi,
Barbi

Síelés - 1.rész

Sziasztok!

Megjöttünk a síelésből és mindenki egészben van - juhúúú!! Mondjuk Peti és én beszedtünk valami vírust a gyomrunkra, de majd csak kiheverjük. Jöjjön tehát a beszámoló a sízésről, csak előtte még Bori tegnapi beszólása:
- Bori (nekem): "Most játsszuk azt, hogy te vagy a nagypapa!"
- Én: "És mit csináljak?"
- Bori: "Menjél ki fát vágni!" :)

A síelésre visszatérve... Olyan sok képet válogattam ki, hogy 3 nap alatt fogom elmesélni a szintén kb 3 - na jó, 4 - nap történetét :)

Megérkeztünk - úgy 1000 óra utazás után! Jó, hogy nem indultunk korán, hanem 8 felé, de még így is kora estére értünk oda.Viszont az apartman nagyon szép volt, rusztikus :) Gyönyörű kandalló meg tükrök, régi perzsa szőnyegek mindenfelé, antik kelengyeláda, ilyesmi...

A nappali

...egy kis gyöngyszem - jó dög messze a legközelebbi parkolási lehetőségtől! Ezzel a lánctalpas fogalmam sincs hogyishívjákkal kellett odamennünk a házhoz. Értünk jött a helyi bácsi és beültünk ebbe a micsodába, amihez egy utánfutót csatlakoztattak, sítalpakon csúszott - a csomagoknak... Hát, nem semmi egy utazás volt! Kicsit nagyon döcögős, főleg amikor lementünk a sokfokos dombról és felmentünk egy másikra...

Dzsip?

És íme, az első fotóink a környékről és a csapatról...
Kimentünk a hóra - tudjátok, milyen hó ez? Nem ám egy mező, hanem egy tó!!! Befagyott és hóval borított. Az, hogy ez a tó ott volt a hegyek között, csodás látványt biztosított, mert így tágas tér volt a falu előtt, egyszerűen gyönyörű...

Ez a kilátás a házunk elől

Hétfőn síelés után még kimentünk sétálni, olyan jól sikerült!! (Petii fotózott, úgyhogy róla kevesebb felvétel van, de így sikerülnek biztosan a képek, mert ő tudja, hova kell fókuszálni - nálam gyakran éles lesz a fűszál és homályos a gyerek feje :))

Bobozás

Bohóckodunk

Csini lány piros hócsónakban

Kis család - Barnus nélkül, mert ő még a babakocsiban szuszukál

Mulatság a nagyival

Szerencse, hogy sógornőm kölcsönadta a rozmáros popsitepsit, amit még Kanadában vettünk Gergőnek ajándékba - mert Bori azzal nagyon bátor volt, csomó időt csúszkáltak el anyuval :) A bobozás azért picit még ijesztő volt számára, pedig amúgy nagyon csípi a sebességet - itthon a kismotorjával úgy szokott hasítani lefelé a lejtőn, hogy csak na!

Nagy mosolyt kérek!

Ügyi vagy Bori, csak így tovább!

Síelek!!

Puszi,
Barbi

Okosságok

Halihó!

2 napi tantusz:
1, Az Albert keksz a mikróban pirítós lesz és hamar megég. Nem fincsi.
2, A megabrutál kakis pelus is tiszta lesz 40 fokon a mosógépben, ha nem a napi programra rakjuk be, hanem a hosszú pamut programra és kap előtte egy kicsit a DM-es folttisztítóból.

Nagynénémnek hála egy nagyon kedves könyvet - gasztoregényt - olvastam ki tegnap éjjel az etetés közben: Judith Ryan Hendricks: Francia kenyér a címe. Tele volt romantikával, dilemmákkal és a kenyérsütés iránti olthatatlan szenvedéllyel. Lehet, hogy én is belefogok és kipróbálok majd belőle 1-2 receptet, habár sokhoz kell korpás liszt meg kovász, ezek számomra nem annyira evidensen beszerezhető/elkészíthető dolgok...
Most viszont belekezdtem Popper Péter: Belső utakon című művébe és máris egy újabb felfedezést tettem: ez 2 könyvet tartalmaz, A belső utak könyvét és Az önmagába térő ösvényt. Innen ered tehát, hogy a két belső utas dolog keveredik...Még csak 3 oldalt olvastam, de máris rohantam papírért és tollért, mert akkora bölcsességet fedeztem fel, amit rögtön le kell írnom, különben el fogom felejteni és mivel könyvtári könyv, visszanézni sem igen lesz módom. Irtó érdekesnek ígérkezik!

Babahírek: Barnus már betöltötte az 5. hónapot, mostanában a csörgőzés van nagyon napirenden, meg a helyváltoztatás - valahogy már tolja magát előre amikor hason van, ugyanis tegnap pl. leraktam a szőnyege közepére, térültem-fordultam és már a padlót nyalta a szentem :) Még jó, hogy délelőtt volt takarítás...
Borikám meg mostanában rettentően önérzetes, ugyanakkor az Öcsi érdekeit is képviseli, mert kérésre szépen megmondja a nevét (a Vendel, a szarvasbogár korszak lezárult, bár más könyvbeli mesehősökkel azért azonosítja magát néha) és ha valaki becézi Barnust, hogy mondjuk szia királyfi vagy makimanó vagy bármi, akkor rögtön odaáll és közli, hogy ő nem királyfi vagy makimanó, hanem Czakó Barnabás! :)

Zsuzsi dédi épp az ordító Barnust tologatja, nekem meg hajat kellene gyorsan mosnom a "szünetben" (Borka is alszik), de a szomszédos utcában csőtörés van, így nyomás alig :( Sebaj, majd 2 gyerekkel a nyakamban 2 óra múlva biztos könnyű lesz :))

Ó, és egy gasztroélményem is van: Stahl Judit falusias sült csirkecombja nagyon klassz lett! Fokhagymával megtűzdelve, kakukkfűvel és fehérborral a sütőben megsütve - már az illata is csodás!

Búcsúzom pár napra, jövő hét végefelé jelentkezem legközelebb, majd megírom, miért :)

Puszi,
Barbi

Babahírek

Haligali!

Mostanában Bori egészen egyedül alszik el délután és este is - mese után persze. Jó, időnként nem megy, de már néhány hete elértük azt az állapotot, hogy nem kell ott ülnünk mellette, amíg teljesen el nem alszik, szóval juhú!!!

Legutóbbi dumája reggelinél:
Bori: "Anya, mi lesz a desszert?"
Én: "Reggeli után nincs desszert, csak ebéd után."
Bori: ..."Akkor ebédeljünk!" :)
...
Bori: "Ma milyen nap van?"
Én: "Szombat!"
Bori: "Szombaton nincs ebéd?" :)

Ma délelőtt nagyot sétáltunk, visszafelé egy darabon a sárga busszal jöttünk, de azt hiszem, ezt egy ideig nem erőltetjük...

Árokjárás

A hétvégi menü - Borival közösen készítettük, mindent ő kavart össze, nagyon kis ügyes volt! - egy kakaós-ribizlis süti. Isteni lett! Még sosem csináltam hasonlót, a kakaós felét kicsit elő kellett sütni, hogy utána a fehér felébe kevert ribizlik csak a süti közepéig süllyedjenek le. Ez furin hangzik, de valahogy működik :)

Mesésen néz ki, nem?

Barnusról meg annyit, hogy az utóbbi hetek a nyállal gurgulázásról és a csörgőzésről szólnak. Ügyesen tartja magát hason és már mindkét irányba megfordult legalább egyszer ez a csodás 7 kg-os baba :)

Új cimborával, Fábival (jobbra)

Puszi,
Barbi

Egy napi programunk

Helóka!

No, akkor lássuk, hogy is telik egy napunk mostanában!
Ezt főképp a távolban élő rokonoknak és baba előtt álló barátaimnak írom le, hogy tudják, hogy működik a dolog :)

8:15 - Barnus etetése, közben én is pár falatot reggelizem
8:30 - Bori érkezik (anyuéknál aludt), Peti elindul dolgozni
          beteszek egy mosást
          Borival boltosat játszunk, közben Barnust is szórakoztatom vagy elvan épp egyedül
10:00-10:30 - Barnus alszik bent (előtte úgy 15 percet altattam)
10:15 - tízórai Borival
10:30-11:50 játék (bent, mert nagyon szeles idő van)
11:50 - Barnus etetése, közben Gryllus Vilmos cd hallgatása, Bori színez és kutyusost játszunk
             Barnusnak+ Borinak is körömvágás
12:30 - ebédelünk (tegnap este főztem, ezért nem kellett délelőtt)
13:30 - Bori elalszik, Barnus is
            én megnézem az emaileket, kiveszem a mosás, beteszek egy újat, leszedek 3 szárítónyi ruhát, szanaszét levő dolgokat (ruhák, játékok, kacatok) elrakom, gyerekek táskáit meg a sajátomat is kipakolom
14:50 - Barnus ébred, játszunk
15:30 Bori ébred, neki mesélek, Barnust közben szórakoztatom/elvan, Bori uzsizik
17:40 - kimegyünk egy rövid időre az udvarra (Barnus alszik a babakocsiban)
18:15 - bejövünk, én elszaladok kocsival a gyógyszertárba, mert PEti megjött
19:00 - vacsit csinálok, Peti addig mesél, vacsizunk
19:25 - Peti fürdeti Barnust, addig Borival befejezzük a vacsorát
19:45 - Barnust etetem és lefektetem, Bori addig játszik
20:20 - Borit Peti fürdeti, én közben pakolok és megnézem a neten az oltásokat Barnusnak
20:50 - Bori ágyban, Peti mesél, én elpakolom a konyhát és a nappalit, blogot írok
21:30 - Peti ágyba (nem mindig van így, attól függ, hogy Borinál mennyire fáradunk ki az altatásban meg hogy milyen volt az előző éjszaka Barnussal), én berakom és elindítom a mosogatógépet, kirakom a mosást, tudolok
22:00 - lefekszem (indul az éjszakai műszak :))
23:00, 2:00 - Barnust etetem
3:30, 5:00- Barnus ébred, nem tudom miért
6:00 - Barnust etetem éééés kezdődik a nap!

Na jó, hát a dolog annyiban nem tipikus, hogy délelőtt nem sétáltunk és se délelőtt, se délután nem volt épp bandázásunk sehol, Pesten sem jártunk és Peti korán feküdt. Amúgy azért kicsit izgibb szokott lenni, de a lényeg nem változik :) Azért ha Borcsikám megint bölcsibe vagy oviba megy majd, más lesz, de szerintem vissza fogom még sírni ezeket az időket is, úgy fog hiányozni - már most is szokott, ha egy napig nincs ittjon!

Puszi,
Barbi

Fárasztó napok

Hahó!

Szerintetek mennyire ciki megkérdezni a második szomszédunkat, hogy a folyamatos kalapálás, fűrészelés, csiszolás, hegesztés, gyaszatolás aminek a hangja a kertjükből jön - miközben én azt szeretném ha Barnus jó nagyokat alhatna kint a babakocsiban - csak átmeneti, kvázi a pasi ácsol valamit, vagy ez a szakmája és szokjak hozzá a gondolathoz??? Mert lassan kiakaszt...

Gasztro: A tegnapi vacsi fokhagymával és szalonnával tűzdelt pulykacomb volt, tepsiben, velesült zöldségekkel és házi (értsd: mi készítettük) almalekvárral. Irtó finom lett! Peti azt mondta, hogy karácsonyi vacsinak is jó lenne :) Úgyhogy be is lapátolt belőle kb egy ötfős családnyi adagot :) Remélem, nem kergették álmában indiánok miatta, de nem tudom, mert én mosott... vagyok, mivel Barnus szépen éjszakázik mostanában. Ált. csak 5-6-tól már nem alszik vissza, de tegnap éjjel pl. fönn is volt jó soká - oltás? (tegnap kapta), foga? (5. hónap, tipikusan elkezdődik), front? (mindig van)...ki tudja!

Bear Grylls: Tűzön-vízen át - Életem története c. könyvről szeretnék beszámolni, de csak röviden, mert megint este van, dögfáradt vagyok... Szóval egész jó volt! Nem olvastam még a tizennemtomhány könyvéből egyet sem, az első 50-100 oldaltól nem is voltam kibukva, de aztán a Különleges Légi Alakulatba való felvételéről írtak és az Everest megmászásának története nagyon tetszett!

Még majd pótolom máskor, de ma leírtam óráról órára, hogy hogy zajlik egy napunk - érdekességnek! Nem tipikus, mert a nagy szél miatt nem mentünk sétálni délelőtt és nem is cimbiztünk, de azért így is jó lesz :) Borival is összeírtam ezt úgy 2x az első évben, vicces lenne visszaolvasni!

Végezetül lássuk a friss képeket!

Felvettem apa nadrágját!

Cupp!

Na, lovacskázzatok!

Puszi,
Barbi

Itt a tavasz - kert és séta

Sziasztok!

A hétvégén mályvát metszettem!! A kertben!! Én!!
Na jó, Peti is megmetszett vagy 2-3 fát meg a mályvákat is együtt csináltuk, de valami őrület, hogy én, aki soha nem volt annyira oda a kerti munkákért, "megkívántam" a mályvametszést mikor Petit láttam működni vele - mondjuk hozzá kell tenni, hogy Barnus aludt a babakocsiban a napon vagy 2 órát, Bori meg anyuéknál aludt és még nem tért haza, az ebéd meg lesz ami lesz...de juhúúú! Fogalmam sincs alapon metszettem, Peti 2-3 utasítását szem előtt tartva és a "kúszószutyok" becenevet kapott mályvát és kerítést befonó növényt is kiirtottam, már csak a gyökerét kell valahogy kiásni a földből. Szóval büszke vagyok magamra - és magunkra! - hogy ilyen jó kis kertbirtokosok vagyunk! Peti tavaly is odatette magát, mikor én terhes voltam Barnussal és csak óvatosan tudtam csinálni mindent, s lám, meg is lett az eredménye: tengernyi paradicsom, sárgabarack, szilva és alma - meg egy kis málna! Nyami!

Hétfőn Zsuzska barátnőm volt itt Matyival, úgyhogy délután míg Bori aludt - 3 órát!! - összedobtam egy madeleine-t (Proust: Az eltűnt idő nyomában című regényében is megjelenő sütemény, Petitől kaptam jópár éve a teflon formát, amiért nemtomhány órát járkált erre-arra, és most már kinyiffan, szóval húsvéti aji-ötlet :)), irtó jó lett, nagyon hamar elfogyott - milyen meglepő! Ma este meg mazsolás-csokis-kókuszos kölest főztem, őrület, hogy akármennyit akarok csinálni, mindig egy kondérnyi lesz...ez hogy lehet??? Mondjuk Petinek is rettentően ízlett!

Pár napja anyutól kapott rózsaszín rolival kezdett Bori az utcán nyomulni - még télikabátban...

Helló anya!

Ma már tavaszi kabátban... :)

Csaó anya!

Barnuska is jól elvolt a babakocsiban, cuki a keze amikor így tartja!!

Csiribí-csiribá!

Barni egyébként nagyon sokat röhög, irtó jó fej!
Bori meg olyanokat mond! Megint leírok 2 dumát:
1, Azt játszottuk, hogy a Vuk meséből ő Csele, én meg Karak vagyok. Bori adott nekem ezt-azt, végül megkérdezte:
"De ugye fiúróka vagy? Adok sört!" :)
2, Ma vettünk a DM-ben egy báránykát - húsvéti díszt. Persze Borcsa hozta és azt mondta rá: "Olyan selymes, mint a bársony!" :) Állati, hogy mennyire intelligens! Nem tudom, mikor kell ilyen összehasonlításokat tenni, de gyanítom, hogy nem 2,5 évesen...

Puszi,
Barbi

Boldogság

Hahó!

Egy mai nagy boldogság-élmény: kint a teraszon széttárni a karom és csukott szemmel fordulni a meleg nap felé a friss levegőn, miközben Josh Groban: February Song című dala dübörög bent a hangszóróból... :))

Sári nénje mesélte tegnap egyébként Borika dumáját, amit nem is hallottam. A hétvégén hívta Nénje anyuékat Vörösváron, Borival beszélt mielőtt anyu kapta meg a kagylót, jó, elbúcsúznak, puszillak stb. :) Bori arrébb megy, anyu átveszi, de Nénje még hallja, amint Bori azt mormogja a bajusza alatt: "Bob bácsit is!" :) Annyira cuki!

Tegnap meg Zsuzsi dédinél a játszótéren egy nőci ledöbbent - szokásos :) - hogy hú, de szépen beszél Bori, ilyesmi, erre a dédi persze elkezdte produkáltatni, hogy na, hol lakik a dédi? Béke utcában. És a nagyi? Gólya utcában. És ti hol laktok? A Szondi utcában - de azt mondja, úgy nézett rá, hogy miféle egyszerű kérdéseket teszel fel... :) Aztán felsorolta a saját nevét, anyáét, apáét, az öcsiét, a nénit meg úgy mosták fel :)

Az ebéddel kapcsolatban megint van egy kis mesélnivalóm: Karalábé! Uncsi? Többé nem! :) Na, ez viccesen hangzott... Szóval, gondoltam, milyen köretet csináljak a tegnapról maradt picike hagymás sertéskarajhoz a rizsen kívül. Így került a menüre - a milyen zöldség vagy a hűtőben? kérdésre adott válasz után - a bazsalikomos-kakukkfüves-tejszínes karalábé! Persze rizstejszínből, de csúcsfinomra sikerült! Imádom, amikor méltatlanul hanyagolt élelmiszerek előkelő helyet kapnak a családi ebédeinken/vacsoráinkon.
A mai muffin almás-fahéjas volt, szuperjól sikerült! Még akkor is, ha 1/3 részben teljes kiőrlésű lisztből készült és barnacukorral. Peti imádta, hogy Borit idézzem: "Kérek még egy muffint!"

Könyvélményem is volt, végre volt időm - szép lassan, az éjszakai szoptatások alkalmával - befejezni a gyereknevelési könyvet, amit már elkezdtem egy ideje: Adele Faber & Elaine Mazlist: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje c. művét. Alapmű, muszáj elolvasni!! Nagyon tetszett, remélem, sokmindent sikerül alkalmazni belőle, nem egyszerű, hogy adott helyzetben eszembe jusson a megfelelő válasz...Persze főleg Borival kapcsolatban!

Éééés...jöjjenek a babafotók!

Mit néz ez a gyerek?

Szőnyegbuli

Csini a szerkóm, nem?

Puszi,
Barbi

Gyurmázunk

Hahó!

Ma Borival gyurmáztunk, mert Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem c. fejlesztő játékok tonnáit tartalmazó könyvéből a múltkor kiírtam vagy 40 apróságot, ami megfelelő elfoglaltság, ha én is véletlenül ráérek és valami újdonsággal szeretném lekötni Borit. Gyurmázni ugyan szoktunk, de nem vagyok se túl ügyes, se túl fantáziadús, így kilestem pár "formáznivalót": torta, csiga, fa, süni - ez utóbbi kettő fogpiszkáló vagy gyufa segítségével...Jól mulattunk :) - Mondjuk pulikutyát és jegesmedvét azért kihívásnak éreztem készíteni, de egész jól ment, a végeredményt még Peti is megdicsérte, pedig ő általában a földön fetrengve szokott röhögni, amikor valamilyen rajz vagy más alkotótehetséget igénylő művemet bemutatom :)
Bori legjelentősebb alkotásai viszont szerintem kimondottan egyediek: a lyukas tenger és a sült fa :)

Hihiiiiiiiiiii

Ja, és a fogpiszkálóról magyaráztam, hogy mi az, hogy a felnőttek használják étkezés után, ha a foguk közé szorult valami, husi vagy bármi, azzal piszkálják ki. Bori levonta a következtetést: "Ezért hívják piszkafának!" :)

Különben azt hiszem, még nem írtam le két "elmondását":
- "példágul" - ezt használja a "például" helyett
- "lejenti" - ezt mondja a "jelenti" helyett
Viszont megeszem amikor rájövök, hogy olyan szavakat használ készségszinten, mint a "szintén". Mármint értitek, szinonimákat! Megjegyzem, magát a "szinonima" szót már ki tudta mondani 1.5 évesen, ha a jelentését még nem ismerte - zsenipalánta :) ahogy anyu nevezte!

Ezt a képet még pár napja készítettem a srácokról, hát nem édesek és gyönyörűek???

Pihenés a nagy ágyon

A betegségből való kilábalás első jele az, ha sütit sütök. Amíg ugyanis még ahhoz sincs kedvem és éjjel nem tudok olvasni, mert folyik a könnyem, az orrom és csak csukott szemmel vegetálok szoptatás közben, akkor beteg vagyok. No, javulok - az elkerülhetetlen antibiotikus megtette hatását - és alább az eredmény vasárnapról: a már sokak által megdicsért almás morzsasüti. A múltkori buliból megmaradt karamellás vaníliafagyival találtam Petinek. Bori viszont éppcsakhogy belekóstolt, így hát kérem, hogy a nagyszülők, dédik is így kezeljék Borit: nem egy nagy sütis. Ha eszi, oké, ha nem, ne erőltessük, nem baj az, ha nem megy bele egy mázsa cukor a gyerekbe!
Viszont ne felejtsem el, nagyon köszönöm a betegségem alatti segítséget az egész családnak, nélkületek nem ment volna!!! A mindennapok sem könnyűek, de így lepusztulva lehetetlennek tűnt két gyerkőccel... Jelentem, javul a helyzet, bár még eléggé köhögök, néha 1-1 nagyobb köhögőroham közepén komolyan azt érzem, hogy sosem fogom abbahagyni...vacak érzés...

Ja de, a süti...

Peri tartja, nehogy lába kéljen mire elkészül a kép!

Ebédre meg grillezett, fűszeres csirkemellet főztem, a már ismert mézes-gyömbéres-asztal gyümölcsös sárgarépával. Mondom Petinek este: na mi van, nem ízlett? Mire ő: dehogynem, nem látod, még a szaftot is kitunkoltam! (Mármint főleg a répaköret szaftját, mert a csirkének valahogy nem igazán volt....na, ez az én férjem! :))

Puszi,
Barbi