Sziasztok!

Síelésből sikeresen megérkeztünk, élménybeszámoló hamarosan!

Na, már itt is van...

Szóval, 4 napot voltunk Ausztriában, Gerlitzen-en síelni. Borit is vittük természetesen, meg anyuék ketten, nagybátyámék ketten és Zsuzsi nagyi voltak a díszes társaság tagjai :)

Az 1. nap - bár nem hittem volna, hogy az egész - az utazással telt. Reggel 9-kor indultunk és háát, 5-6 felé érkeztünk kb, már nem emlékszem pontosan. Bori manó egészen jól viselkedett, csak keveset - asszem 2x - sírt, de akkor elég nagy hangerővel és elkeseredetten. Szerencsére egészen jól el tudtam terelni a figyelmét, mondókákkal, énekekkel, játékokkal, de azért megviselte picit az idegeimet...
Este finom vacsit kaptunk az egyébként magyar háziaktól, ami mindig nagyon-nagyon fincsi volt - a húslevesben főtt marhahús almás tormával és hagymás tört burgonyával, a nemtommilyen sertésszűz polentával, az asztalt szilvával-camambert-rel töltött pulykamell, mind tényleg klasszul sikerült! (Igaz, nem sűrűn járok félpanziós helyen, de szerintem az egyik legjobb szakácsnőt találtuk meg, aki ilyen helyeken tevékenykedik!) Mondjuk 3 fogásos vacsora a síelésen nem éppen diétás...

Na jó, nem csak cumisüveget kapott azért Bori sem vacsira!

2. nap - Peti reggel elment síelni a többiekkel, kicsit olyan érzésem volt, mint itthon, amikor munkába indul, én meg otthon maradok Borival, csak helyrajzi kérdés, hogy épp hol csinálom ugyanazt...Aztán jobb lett, mert a nagyi átjött hozzánk és játszottak Borival délelőtt, míg én el-elszaladtam ide-oda, pl. megnéztem, hol tudnánk majd valamit bekapni ebédre, összeismerkedtem az étteremben meg a recepción dolgozókkal (nagyon helyes személyzete van a panziónak), hogy Borinak tudnának-e majd vizet forralni meg a hamiját melegíteni, ilyesmi...Egy újabb Fejős Éva könyvre (a Cuba Libre-re) bukkantam a társalgóban a polcon, ki is kölcsönöztem, hogy belenézzek. Persze nem soká jutottam vele, de jónak tűnt! Majd megpróbálom valahogy itthon megszerezni! Meg a másik, a Harry Potter egyik kötetét kellene németül beszerezni, hogy kicsit fölhozzam a tudásomat eme nyelvből, melyet papíron jobban illene beszélnem, mint ahogyan a valóságban sikerül...
Délután anyu leváltott és mentem kicsit síelni. Háááát...az időjárás rémes volt: rengeteg hó esett addig is és még mindig zuhogott, köd volt és néha szél is. Normál esetben kihívásnak élem ezt meg és rém mulatságosnak találom, de most nem voltam kondiban (terhesség + szoptatás miatt kb semmit nem edzettem egy éve) és nagyon féltettem a térdemet, hogy esetleg kimegy vagy elszakad benne valami egy rossz eséstől vagy mozdulattól vagy ilyesmi, szóval eléggé borzalmasan éreztem magam. Úgy éreztem, hogy tisztára elpocsékolt idő volt az elmúlt 20 évnyi síelés, mert úgy megyek, mint egy kezdő...Az első lesiklás után Petim szerencsére a felvonóban tudott egy kis lelket önteni belém, úgyhogy a következő pályán már jobban ment és szép fokozatosan azért javulgatott a helyzet, ahogy telt az idő. Az egyik pálya olyan durván havas volt, hogy mivel nem láttunk szinte semmit, Peti kicsit kisiklott róla és ahogy leszúrta a botját, az kb bő fél méter mélyen süllyedt a hóba!! Na, amúgy ez pl. poén a síelésben, hogy ott, ahol járva besüllyednél, léccel csak úgy suhansz a hó tetején, mint Legolas a hegymenetben, mielőtt Mória bányáiba mentek volna...
3 srác jött mögöttünk és olyanokat mondtak, hogy: Első: "hé, semmit sem látok", második: "ló... sem látok", harmadik: "azért ne b... el embert ha lehet!", szóval eléggé lazán káromkodtak, de ha szebben is fogalmaztak magukban, szerintem kb mindenkinek, aki ezeken a pályákon hasított, hasonlók jártak a fejében - nevezetesen, hogy "hol a csodában van a pálya...remélem, lejutok egészben...ó, csak ne kaszáljak el senkit és ha egy mód van rá, engem se kaszáljon el valami száguldozó huligán...stb.". Na, a végén Petivel a piros 1-es helyett a piros 1a, pályát választottuk - és ki is derült, hogy miért hívják "a"-nak :) Mert "aaaaztaaaa, a sima 1-esen kellett volna mennünk" vagy "anyáááám, vajon miért nem jár erre senki?"...
De lejutottunk, bár jól kifáradtunk, akárcsak Bori anyuval és nagyival való sétájában a jó levegőn - este az étteremben Petim kezében aludt el :) Olyan édi volt!

3.nap - (hű, kezd kissé részletes lenni a beszámoló, bocsesz...) ami lentről ködös-havasnak látszott, fönt szikrázó napsütés volt, na nem mindig, de gyakran! Szóltak is a már felment népségek a hegyre, hogy vigyek naptejet...igen ám, de mi csak Borinak hoztunk, arra apelláltam, hogy anyunak lesz, ő meg nem tom mire apellált...arra, hogy nálam lesz vagy arra, hogy nem lesz napsütés, mindenesetre Boriét vittem föl. Ez 2 okból is nyerő ötlet volt: 1, lent is kisütött a nap, és így viszont anyu meg nagyi nem tudták mivel bekenni a picúrka arcát (sebaj, elárnyékolták, szóval nem volt gond, de tanulság, kell lent hagyni ilyenkor kinyomva egy kis naptejet, hátha...) és 2, mivel a babák számára gondolom, más összetételű krémet készítenek, kb úgy néztün ki bekenve, mint törppapa a Hupikék törpikékben, sőt, neki is a kísértete :)

Én fotóztam, hát nem remek kis kép lett a kis síző csapatról? :)

Na, ki találja meg a képen a paplanernyős fickót?

A tegnap szidott 1a, pálya maga volt a megtestesült tökéletesség - széles, nem buckás, napos - amilyennek egy sípályának lennie kell! Volt egy 6 km hosszú pálya is, de mivel hóból nem volt hiány - a hóágyúk kaptak néhány szabadnapot - kb minden pálya ugyanolyannak bizonyult: volt rajta néhány hepe meg egy csomó hupa...(hepehupááááák, hepék meg hupááák, lécet dobnak, vigyáááázzzz, vigyáááázzzz....)
De azt kell mondjam, ezen a napon igazán megérte síelni, még ki is ültünk napozni, apu ki is vetkőzött önmagából egy szál sígatyára, de ilyen képet nem mertem feltenni, mert még nem kértem a szíves hozzájárulását :)

4. nap: hazaút
Az első benzinkútnál derült ki, hogy amit Petim fogalmam sincs, milyen tárgynak hitt a hátsó zsebében, amin a kocsiban ült, az a szobakulcsunk, szóval a héten majd postázhatom vissza :) De sebaj, mert ezt megírván a panziónak, a vezető csajszitól egyúttal elkértem a zabpelyhes-csokis keksz receptjét, amit az útra kaptunk és nagyon fini volt!
A visszautat is jól bírta Borimanó, bár egy óra üvöltés azért itt is összejött...Petim nagyon ügyesen vezetett végig (én nem bírtam volna síró gyerekkel a hátsó ülésen...) és kimondottan pozitívan értékeli az első hosszabb autós kiruccanásunkat!

Apa és baba vezetnek

Hazaérvén este még játszottunk Borival kicsit a szőnyegen, meg ölben, hogy kinyújtóztathassa megfáradt és elgémberedett végtagjait! Mennyivel okosabbak a babák meg a kutyusok a felnőtt embernél - alvás után mindig nyújtózkodnak és annyit mozognak, amennyire a szervezetüknek szüksége van! És mi van velünk? Sokszor elfelejtjük, hogy aki nem szán időt az egészségre, annak előbb-utóbb időt kell szakítania a betegségre...
Érzem én is az izmaimat rendesen így síelés után, de egy biztos, sportolni kell és masszíroztatni és szaunázni és minden ilyesmit, mert 30 fölött (lassan odaérünk) már nem ugyanúgy működnek a dolgok, mint huszonévesen...meg persze később sem, szóval jobb már most nem kergetni illúziókat! Fontos, hogy tudjuk, hogy foglalkozni kell a testünkkel, hiszen az az "örök lakásunk", de persze meg kell élni minden napot és minden kort és 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90 és több évesen is meg lehet találni a szépséget az életben! Nem szabad várni semmire, hogy majd....Hordj ma lilát, vedd fel a csinos rucidat, tedd fel a szebb ágyneműt, teríts a szebb porcelánnal! Ki tudja, holnap megteheted-e még! Szerintem így is értelmezhető, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra, nem igaz?

Na jó, elteszem magam holnapra, mert rém álmos vagyok!
Bori is az volt...:)

Puszi,
Barbi

Halihó!

Kisült, hogy miért ez a nagy ordítozás még mindig éjjelente - legalábbis úgy gondolom... Mert mintha látnám a 2. fogacskát is :) közvetlenül az első mellett! Na, majd kiderül! Írom a megerősítést, amint még biztosabb leszek benne!

Még 2 fotót gyorsan feltöltök - az egyik a paella partira indulás előtt készült, a másik a kádba indulás előtt :)

Peti azt mondta, hogy marha jó, ez kb a negyvenedik ilyen kép Borival, amikor így tartja őt :)

Hát nem a leggyönyörűségesebb kis pucér baba? :)

Most csak ennyire futotta, mert a fenti baba nyöszörög, sikít, mikor mit hogy foglalkozzam vele...szóval szép havas napot mindenkinek!

Puszi,
Barbi

Helló halló!

Hú, de régen írtam utoljára, bocsika! Élünk és virulunk csak nemtommi, de sok volt a héten. Azt tudom, mi volt kevés, de lefogadom, hogy a leghűségesebb olvasóim és mindenki akinek volt már kisbabája, kitalálja :) Na igen, talált-süllyedt, alvás! :) Panaszkodhatok kicsit? Vegyük úgy, hogy nem panaszkodok, csak beszámolok :) Tegnap éjjel majd' leszakadt a tető is, annyira üvöltött a kisasszony, akinek érdekes módon a nappal úgy leköti a figyelmét, hogy a fogacskák izgését-mozgását csak éjjel érzi meg!
Úgyhogy még mindig kihívásokkal küzdünk alvás terén! Pont ma volt itt a védőnő, megdumáltuk a 7 hónapos tennivalókat - igeeeeeen, Boldog 7/12 éves évfordulót Bori baba!!!! - és mondta, hogy háááát, éjfélkor még hamizhat, de amúgy reggel 7-ig már ki kellene bírnia. Király! - ahogy a golyó is mondta, mikor kijött Jimmy fejéből (rémes egy vicc...) - ezt én is szeretném, de Bori 1.5 hónapos kora óta nem aludtam 7 órát egyfolytában! - ő sem :)) Akkor voltak a szép idők, filmnézés meg minden Petivel míg Bori napközben szunyált :)
Na de jön a tavasz, egykettőre járni fog, lefárasztom és alszik, jó terv, nem?
Vagy hamar férjhez adom! :)

Ma viszont az ebédet úgy bepuszilta, mintha ott sem lett volna! Igaz, a mérlegemben lemerült az elem, szóval ha valaki erre jár és van nála 2 db gombelem (úgy 2 cm átmérőjű), 2 V (voltos?), ne felejtse felajánlani :) De mindenesetre a szokásos tányérteliséggel mérve 1.5 adagot evett meg (amikor az első kör répapürét rizspehellyel sűrítve megette, csináltam még egy kicsit), úgy örültem, hogy így ízlett neki a mai menü!!
Na, majd felteszek képet, amit kb tegnap fotóztam vagy mikor, tiszta malacka volt a baba!
Az elmúlt 4 napban céklát evett (én pucoltam, kockáztam, pároltam, pürésítettem, dobozoltam, fagyasztottam házilag!), de úgy érzem, már eléggé megunta...dehát szoktatás volt, mit csináljunk! Most, hogy megszokta, már többet nem kell ilyen sokáig ennie, csak 2 napig egymás után! Ok, azért volt, hogy almával kapta, krumplival, vagy rizzsel, csirkével, úgyhogy azért nem kell sajnálni! A védőnő azt mondta, hogy most apára igyekszik hasonlítani, mert úgy megnőtt az elmúlt egy hónapban hosszra, hogy csuda :)

Bírom a céklapürét :)

Na de másról is pár szót...Befejeztem a szeretetről szóló könyvet, hát, tök jó volt, ajánlom mindenkinek! Szerintem biztos, hogy mindenki talál benne olyat, amiben még nem tökéletes - lévén, hogy 7 tulajdonságon keresztül veszi végig az író a szeretést, ezek: kedvesség, nagylelkűség, alázat, őszinteség, megbocsátás, türelem és udvariasság. Vannak benne elgondolkodtató dolgok - pl. egyes tulajdonságok számomra legalábbis picit alternatív meghatározásai meg olyan gondolatok, pl. az udvariassággal kapcsolatban, hogy bánj úgy mindenkivel, mintha a barátod lenne. Itt olyasmire gondolt, hogy beengednéd-e vajon a barátodat a forgalomban magad elé és miért ne tennéd ezt másokkal is. Meg vannak ilyen elgondolkodásra és megvitatásra szánt kérdések, hogy milyen lenne a világ, ha nem használnánk bántó és elítélő szavakat, hanem megtanulnánk szelíden beszélni....Fura egy "ilyen" világban, mint a mostani, ilyen gondolatokat hallani, olvasni, esetleg elmélkedésre szánni...

Puszi,
Barbi

Szervusztok gyerekek!

Itt a nagy mesemondó! Na jó, még nem vagyok az, de Bori babának a minap elmeséltem Az okos kis szabó című mesét - a netről kisegítevén magam, mert a könyv otthon van, Vörösváron - szerintem a Világszép nádszálkisasszonyban van... és annyira, de annyira tetszett neki! Nagyokat nevetett az olyan szavakon, mint mackó, mogyorótörő legény, kettéroppantani, mórikálás :)
Tegnap meg Peti mesélt neki, miközben altatta - sajna én csak az első 4-5 mondatra emlékszem, mert elaludtam...félsiker! :)

Mostanában elég korán fekszik Bori (az eddigiekhez képest), és az elmúlt 3 napon csak 3x voltunk fönn éjjel (csak...), viszont cserébe 6-kor ébred, 7-ig hajlandó visszaaludni és fél8-kor (!!!) már reggelizik...hol van az a régi 9 órás reggeli :((

Tegnap amúgy nagyon vicces sztorik voltak, azt mondtam, hogy hapci (csak hogy megnevettessem) és erre föl tüsszentett egyet :) A másik meg úgy volt, hogy az ölemben volt (illetve kenguruban) délután egy picit és pakoltunk, mire valamit csinált és én felnevettem, erre föl ő is, tökre ugyanúgy :)

Ma egyébként ebédre paella-partiba megyünk, remélem, fincsi lesz, már évszázadok óta szeretném megkóstolni!!

Baba csinos partigöncben, apa meg...

Mindjárt töltök fel képeket - visszamenőleg is!

Puszi,
Barbi

ui: Tegnapelőtt voltunk IKEA-ban is - Borival először :) Nagyon jól elvolt!

IKEA-s hot doggal

ui2: Amúgy mostanában Peti ölében olyan spárgákat csinál...micsoda sportember :)

Csollány Szilveszter sem tudott ilyet babakorában :) - vagy nem ő az, aki így ki tudja nyitni a lábát? Egyenesen, nyújtva, tökéletes kivitelezése a meg nem nevezett figurának!

ui3: Ja, azt nem is meséltem, hogy mikor fönt játszottunk Borival a nagy ágyon, a játékosbödönt kiborította, de persze, hogy az én lányom nem a játékokkal törődik, hanem az üres műanyag bödönnel. :) Akárcsak a mamája, imádja a dobozokat :)

Hahó!

Peti épp Borival játszik a szőnyegen, én meg altatódalokat nézek a neten meg ujjacskás mondókákat, pl.
Ez a malac piacra megy,
Ez itthon marad,
Ez kap finom pecsenyét,
Ez semmit se kap,
Ez a kicsi visít nagyon:
Ui, uíííí éhes vagyok!

Meg pár "érdekes" népi mondókát is találtam... :)

Ekete-pekete cukota pé,
Ábel bábel, dominé.
Csiszli pá, csiszli pé,
Csiszli-csoszli dominé.


Éni-péni jupiténi,
efer-gefer guminéni.
Iszlipó, iszlipó,
Te vagy a fogó!

...és Peti felkiáltott, hogy "Hé, ez megharapott!!" és hogy "Itt a foga nyoma azt ujjamon!" - és tényleg, megvizsgáltam a sérülést, ami minden kétséget kizáróan egy részben kijött pici fogacskától származik :)

Ja, és szerintem nem is meséltem, hogy Peti mesélt esti mesét Borinak vasárnap este - ő találta ki! A legkisebb királykisasszonyról és a tündérkirály fiáról szólt! Nekem nagyon tetszett!!!

Puszi,
Barbi

ui: Tegnap este ugye voltunk a Duna Plazában a síelésre 1-2 dolgot venni (megyünk 4 napra Ausztriába, meséltem már?). Annyira jó lesz!! Anyuék is jönnek, meg Péterék meg a Zsuzsi nagyi és tök jó lesz, hogy - remélem, napi plusz 1 órát alhatok (napközben mondjuk, hátha feltöltődök kicsit), 1 órát olvashatok (anyám, mikor volt ilyen utoljára...) és mondjuk 2 órát síelhetek! De jó lesz!!!
Szóval termo naci Petinek, naptej Borinak...És hát nem tudott ellenállni a kisasszony, hogy föl ne próbálja ezt a csinos rózsaszín napszemcsit!

Csácsi!

Micsoda gyönyörű napsütés volt ma! Hideg is, az tény, de Borival felkerekedtünk sétálni, annyira szikrázóan fényesen sütött a nap kora délután! Most már rutinosan addig sétáltam vele, míg elalszik és csak azután mentünk be a boltba kenyérért meg ezért-azért, mert a múltkor a csigalassan haladó sort a pénztárnál nem nagyon jól viselte...én sem egyébként :)
Egyébként a kisasszony gyönyörűségesen nő, tegnap 7.4 kg-ot mértünk, szóval nagylány már :) Ma egy fura hangot ad elég sokat, gondolom, valamilyen gyakorlás lehet, leginkább "höhöhö"-re emlékeztet, kicsit olyan, mint egy nevetés-sírás-krahácsolás egyvelege...fura :)
Éjjel fönn voltam vele 3 és 5 között, csak kb 5-10 percre tudtam visszafeküdni, mert annyira éber volt! El-eljátszott az ágyában, nyalogatta a hálózsákját, és zsákostul megfordult a hasára - ez azért ciki, mert hason nem tud aludni már!

Peti ma korán hazajött :)) mert reggel hajnalban bement, úgyhogy most irány a bolt, veszünk neki sínadrág alá való termonacit. Na, remélem, jobbat talál, mint én Stockholmban :)

Ma egyébként igyekeztem kicsit jobban működni abból a szempontból, hogy Gary Chapman könyvében (tudjátok, A szeretet, mint életforma) ma épp olyasmit olvastam, hogy amilyenek a mindennapjaink, olyan az egész életünk! Vagyishogy ha egész nap pakolok - és velem sokszor ez van, legalábbis úgy érzem - az nem tűnik túl jó "egész élet"-nek...Úgyhogy inkább a kapcsolatokra helyezem a hangsúlyt meg a játékra meg Borira meg Petire meg a családra úgy általában, meg a hobbijainkra! Megpróbálom! Illetve nem is, mert "tedd vagy ne tedd, de ne próbálkozz"...szóval csinálom!!
Még nem tudom, hogy lehet nem pakolni meg házimunkát csinálni örökké - talán jobb rendszerekkel, talán más hozzáállással - de igyekszem! :)

Puszi,
Barbi

ui: Szobabicajoztak egyik este kicsit a fiatalok :) - Bori annyira szereti, amikor ölben van, akkor is imádja nézegetni meg fogdosni minden irányból! Sajna a pedált még nem éri el :)))

Hali hóhányó :)

Na, ez én volnék - kora hajnalban (10-kor...) ugyanis elég sok havat lapátoltam, gondoltam, könnyű kis testmozgásnak jó lesz...de aztán egész megfájdult tőle a derekam egy idő után...na, mint valami vénasszony, komolyan, úgy panaszkodom itt :) pedig nagyon szeretem a havat! és ki tudja, miért, a hólapátolást sem utálom! Mondjuk tudjátok, hogy a legjobb? Társaságban! Tehát ha 2 hólapát van pl. vagy ha az utcában mások is csinálják éppen, az annyira közösségi érzés :) És jól kimelegedsz, kicsit mozogsz is, gyakorolhatod az udvariasság nemes vonását amikor a szomszédod elől is ellapátolod a lapátolnivalót... - és könnyen megeshet, hogy tök fölöslegesen, mert - mint most is - már azóta kb 10 centi esett....de ha nem így esett volna és nem esett volna 10 centi, úgy jó lett volna, mert a letaposott havat sokkal nehezebb eltávolítani!

No de kicsit sok már a jóból :) A lényeg, hogy így nyitottam a napot, aztán játék-evés-alvás, mindez persze Borinak, mi meg főképp a rabszolgamunkát csináltuk csak mellette :) Melegítem édes-odaadom szívem-aludj csak kincsem :) Dehát annyira édes, hogy nem lehet nem megzabálni, így hát megadtuk magunkat a szülői sorsnak és amikor alszik, pakolunk, szerelünk, selejtezünk és mást, amire a bébi ébrenlétében nem jut idő!
Amúgy cuki, egész nagylányosan hisztizett, mikor Peti elvette tőle a könyvét :)

Mai ebédje bébipapiból volt sütőtök és csirke, meg bele egy pici gesztenye - most ez utóbbival kezd majd ismerkedni. Úgy küldte, hogy hohó!! Szerintem a gyár homogénebbre darálja, mint én, azért nyomja ilyen intenzitással :)
A miénk meg bolognai spagetti és utána megcsináltam a gesztenyegolyót is - Peti alább látható művészi fotót készítette róla! Mi lenne, ha én írnék egy szakácskönyvet és ő meg készítené hozzá a képeket? Erre már többször gondoltam, de az a baj, hogy Bodnár Barbara szakácskönyvét senki nem venné meg a boltokban - hacsak nem valami csodás címe lenne, de szerintem még úgy sem, mert nem vagyok egy színésznő vagy énekesnő vagy ilyesmi :(

Puszi,

Barbi

Haligali!

Milyen az élet ott nálatok? Nálunk csúcsjó! Bori angyalka, Dorka itt volt ma egész nap, voltunk shoppingolni is - szereztem egy Tamaris csizmát, bombajót, bombaáron :) meg 1-2 felsőt, hogy ha jönnek régi kollégák, legyen már valami amit még nem láttak rajtam :)

Aztán ebédeltünk - currys csirkét kuszkusszal, nagyon finom volt, Dodinak is ízlett! Bori meg sárgarépát evett csirkehusival ebédre (pürésítve persze mindent...), annyira bejött, majdnem a kanalat is bekapta egészben! :)

Nagynénivel olvasok!

Délután sétáltunk egy nagyot, de állati hideg volt!! Most meg már egy ideje esik a hó, szóval szerintem holnapra lesz kis lapátolnivaló!

Borimanó különben az éjszakákat elég keményen nyomja mostanában, ugyanis jön a foga! Ez most már hivatalos, mert az ínyecskéjén látom a kis vágást meg recét, ahol a fogacska teteje van. Emiatt legutóbbi éjjel pontosan 8x voltam fönn vele - szívből remélem, hogy ez a mélypont és már csak felfelé vezet az út :)
Most egyébként épp Petivel játszik a nagy ágyon, és hadovál folyamatosan, merthogy mezítláb van és így annyira jól érzi magát, hogy be nem áll a szája :)
Ja, és még valami! A picúr már kúszás-előkészítőn van! Egy tárgyat, amit messzebb rakunk, el tud érni, na nem olyan evidens, de addig forog meg ficereg, hogy 5-10 centit egy idő után előbbre jut :) Párszor meg is fordul hozzá és ahogy visszafordul, kicsit odébb érkezik - lassan, de biztosan közeledvén a célhoz :)

Megyek lassan viszont fürdetni meg aztán bedőlni az ágyba...
Csak még pár fotót teszek fel, figyelem! :)

Nagypapi a fejére tette a nyuszit :)

Puszi,
Barbi

Jó éjszakát!

Illetve lassan jó reggelt, mert már 11 óra is elmúlt, mire Bori elaludt....Kivagyunk mint a liba! :) Na de csak pozitívan! Jön a fogacskája, az a gond...szerintem - de nem akarom elkiabálni - 1 hét múlva már eggyel több fogacska lesz látható a pici szájban és véget ér az a csodás fogatlan mosoly! (Amikor azt mondom, hogy fogatlan, mindig eszembe jut az Így neveld a sárkányodat! című animációs film, abban hívták Fogatlannak a kis fekete sárkányt!)
No, mi van még...ja igen. Ma meg tegnap etetésnél rákaptam az "Egyet a mama kedvéért, egyet a papa kedvéért..." kezdetű szövegre, még szerencse, hogy elég nagy a család! Meg a "megy a repülő, brrrrrrr, bemegy a hangárba, nyisd ki a szádat, megy a személyvonat, sihuhuhu-sihuhuhu minden állomáson és megállóhelyen megáll, nyisd ki az állomás kapuját...." :) Szóval elvagyunk!

Ezt mindenképp meg akartam osztani, mert a kajálás a fő téma mostanában: sütőtök - még szerencse, hogy 6 pici dobozzal megsült sütőtökből elraktam Borinak, annyira isteni!, répa - megtanít fütyülni, alma - az orvost távol tartja, meg a többi :)

Puszi,
Barbi

Szép jó napot!

Miről is írjak, miről is?
Ja, hát meg is van...Boriról :)
Jelentem, jól van, anya is, apa is. :)

Bori az előbb épp egy papírtörlőnek az üres kartonhengerét vizsgálgatta - kézzel és szájjal is, de aztán végül elvettük tőle, pedig nagyon akarta, hisztizett is érte. Ne már, beléptünk ebbe a korba?
Amúgy ma is jól evett, délelőtt alma, körte és meggynek a leve volt a menü (sokak szerint meh kell hámozni fogyasztás előtt nekik a meggyet....háááát....), ebédre sárgarépa és rizspépet!

Anyuval voltunk egyébként a városban ügyintézni és ebéd után beugrottunk egy közeli boltba kávézni meg bonbont venni - Petinek vettem egy olyat is (ilyen szemenként összeválogatós csokibolt), amiben Irsai Olivér bora és pálinkája van tölteléknek! De meglepi, szóval csssssss! :)

Puszi,
Barbi

ui: Amúgy a mai találmányom (szokott lenni időnként, csak Peti szerint ált. nem annyira leszünk tőle kőgazdagok, bármennyire is világmegváltó ötletek :)) az, hogy össze kellene hozni a barátnőimet/ismerőseimet, akik egyfelé laknak és hasonló méretű babájuk van, hogy együtt sétálhassanak! Hátha cserébe én is megkapnám 1-2 jó fej csajszi elérhetőségét Újpesten! Már meg is kezdtem Krisztivel és Kingával, kíváncsi leszek, hogy megy majd :)

Hahó mindenki itthon és határainkon túl is!

Ahogy ígértem...
...Bori első kocsmatúrájáról és Peti pizzájáról és az én második, de szintén jól sikerült tiramisumról :)

Bori a buliban - Peti céges cimborájának 30. szülinapi zsúrján voltunk egy belga sörözőben (elkezdődtek a 30. szülinapok az ismeretségi körünkben, de nekünk még csak jövőre lesz :)). Hárman mentünk, mert Jojó és felesége, Zsuzsi nekem is barátaim és Borit is bírják, meg aztán ez inkább pub volt, mint kocsma (plusz már ugyebár tilos a dohányzás zárt éttermekben is) - így a korai vacsi_______/késői uzsonna után felkerekedtünk :) Borit csinos ruciba öltöztettük és bepattantunk a kocsiba. Persze hamar elaludt, de a buliban hamar felébredt - bár szó se róla, azután, hogy mindenki megcsodálta és ő is szemrevételezte az ismerősöket és az új arcokat is, elég hamar elfáradt...

Bori és apa várják a piájukat

Bizonyíték, hogy tényleg buliban volt :)

Még jó, hogy ez alábbi kép (Miki csinálta), levágta a copfomat, mert a képen vettem csak észre, hogy a fiókban turkálva a fekete rucimhoz sikerült kék hajgumit vennem :)

Szombaton ebédre Petim pizzát készített, a tésztát is saját maga gyúrta természetesen :) Isteni jó lett, paradicsomos alapon, sonkás-baconos-olasz fűszeres-lilahagymás-olívabogyós-sajtos. Csúcsjó volt, végre a tésztája is kellően vastagra sikeredett!!

Na, ez nem a pizza, hanem Bori, de olyan édi, hogy inkább róla tettem be fotót :)

A héten pedig végre megcsináltam Petinek meglepiből a tiramisut (kedvenc sütijét)! Még csak 1x készítettem ezen kívül, de akkor Dorcsi segített, úgyhogy csak reménykedni tudtam a sikerben! Ugyanis volt 1-2 nehezítő tényező, pl. hogy csak fél adagot akartam csinálni (annyi mascarponém volt), de 5 tojást kicsit bajos elfelezni :)

No, de most, hogy végeztem a restanciámmal, már mennem is kell fürdetni...
Bori-hírek: Peti éppen játszik a kis picúrral a kanapén, a nagy mackóval hülyéskednek. Bori meg úgy fut a lábaival fekvésben, szerintem már rég a Balcsinál van, ahogy így elnézem, hogy járva milyen távot tett volna meg :) Csak úgy pörögnek a kis lábacskák, ahogy építi a kis izomzatát.

..... Hú, de hideg van itt.jó béna a szigetelés, ha az ablak mellett fázom...Na de szerencsére van nekem egy csodálatos férjem, aki lekapta a pulcsiját és nekem adta, hogy vegyem fel, nehogy megfagyjak! Milyen rendi - dehát ezt tudtuk!

Szóval....hol is tartottam? Ja igen, könyv-élmény: a könyvtárból kivettem Fejős Éva egyik újabb regényét, a Karibi nyár címűt, és sos olvastam el, mert sikerkönyv lévén gyorsan vissza kellett vinni (új szabály szerint...). Egészen jó volt. Ügyi ez a nőci, 4 év alatt írt meg 12 könyvet...Én 9-et olvastam már belőle - mondom Petinek. Mire ő: Akkor te szereted Fejős Évát, nem? :) Vaslogika :)

Puszi,
Barbi

Hahó!

Kicsit hanyagoltam a blogolást, bocsánat, de a héten az új altatási módszer alkalmazása miatt a szokásosnál is többször kelek (úgy éjjelente 4x) és fáradtabb vagyok, de remélem, hogy a kitartás és a következetesség meghozza gyümölcsét :)

Most is csak azért írok - nincs sok időm, mert indulunk fürdetni, utána Peti meg szabad estét kapván Viktor szülinapi partijára megy, én meg itthon maradok remélem, Borival szunyálni - hogy szóljak: Peti feltett 6 új képet a picasa-ra és egy videót, a szokásos linken lehet megtekinteni:

https://picasaweb.google.com/CapeKepei/Borcsi?authkey=Gv1sRgCM27_Kzl78ucgAE 

Élménybeszámoló - Bori első kocsmatúrájáról és Peti pizzájáról és az én második, de szintén jól sikerült tiramisumról - a következő bejegyzésben! (ha el nem felejtem...)

Puszi,

Barbi