2015-ös záró gondolatok

Hali!

Nem kell nagy gondolatokra számítani :) Majd a januári első bejegyzésben, amikor értékeljük az évet, megtervezzük az újat...
Úgyhogy szimplán csak lássuk az idei utolsó könyv-és filmélményeket! (Gasztro nem lesz, mert elkaptunk egy vírusfélét, aminek a következményeként...khm...diétára voltunk ítélve az elmúlt napokban!)

Ami a könyveket illeti
Thomas d'Ansembourg: Elég a kedvességből, legyél igaz! - Nagyon jó, tanulságos, az erőszakmentes kommunikáció témájában az egyik legnépszerűbb olvasmány. (Rosenberg: A szavak - ablakok vagy falak című könyve után) Jó pár dolgot ki kell majd írnom belőle, mert fantasztikusan mély, pszichológiai összefüggésekről van benne szó és nagyon elgondolkodtatott - pl. az alapvető szükségletekről, amik a felszínen megjelenő és könnyebben beazonosítható érzések mögött húzódnak. Amíg olvastam, többeknek is meséltem róla - aki hajlandó volt meghallgatni :)
Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány végetér - Annyira uncsi volt, hogy 100 oldal után letettem. Aztán megnéztem a belőle készült film előzetesét és annyira édi (meglehet, a torokszorítóan csinos főszereplő fiú miatt népszerű csak - Finnick az éhezők viadalából, megjegyzem abban a filmben valamiért irtó nagy a feje...) volt, hogy lehet, 2016-ban mégis befejezem. Könyvtári természetesen, de azt hiszem, van még időm elolvasni. Csak valahogy nem hatott meg, hogy idegenek (oké, várhatóan egymásra találó fiú és lány) emailezését kell olvasnom (kb ez volt benne...).
Naomi Moriyama  William Doyle: A japán nők titkai - Ez valójában egy japán étkezésről szóló könyv volt, kis történelemmel ami ehhez kapcsolódik és sok recepttel. Pár dolgot tanultam erről a kultúráról és igencsak megjött a kedvem, hogy jövőre elmenjünk egy japán étterembe - mert arról, hogy a japán ételeket elkészíteni gyerekjáték, nem győzött meg :)
Ezzel a könyvvel 48-ra idén befejezett könyvek száma - persze csak az először olvasottak számítanak ide, mert (a teljesség igénye nélkül...) a Harry Potterek, az Éhezők viadala sorozat, a sütis krimik, Gary Chapman könyvei, a Suttogó és két kedvencem,Az élet játéka meg a Mintha nővérek lennénk csak úgy kedves ráadás volt, amikor épp ezekhez volt kedvem :)

Filmek - élmény? Kétséges...
A kis herceg - Hát,. ez botrányos volt! Amilyen fontos irodalom sokak szerint a könyv (úgy emlékszem, annak idején - meglestem az olvasmánynaplóm, 1995 márciusában olvastam - én is élveztem) és amilyen jópofa és megható volt az előzetes, annyira rémes a film. Az eleje vicces, de elég lassan csordogál és a közepétől valami elképesztően nagy marhaság. Gyerekeknek biztos nem való, felnőtteknek meg..szintén nem. Jó, az imdb is lehúzta, de az előzetes meggyőzött. A mi hibánk...

Végezetül néhány Bori-duma még a napokból, habár sajnos elég ritkán van a kezemben papír-ceruza, hogy rögtön fölvéssem a beszólásait...
1, Ebédnél Bori már gyakran felnőttkanalat kér: "A gyerekkanál az tök babás, igaz, anya?" :)
2, Papírrepülőzés közben meg felfedezi a lényeget: "Ha egy kicsit közelebb csinálom ide a messzihez, akkor jobban megy!" :)

És akkor 1-2 kép a karácsonyi időszakról:

Pillanatkép Szenteste

Oké, tanulság jövő karácsonyra: valakit ki kell nevezni, aki a csoportkép-felelős lesz, mert bármilyen hülyén is hangzik a na most akkor álljatok ide és mindenki mosolyogjon, kell!! Különben nincs közös kép egyáltalán :(

Brmmm-brmmm!

Borikám Tercsi babával (vigyázat, műanyag, nem igazi, mint ahogy éjjel gondoljuk amikor Petivel véletlenül meglátjuk a sarokban)

Ez a dobozbaülés-mánia vajon honnan jön?

Apaaaaa!

"Hintáztatom a Barnuskát!"

Mondandóm végeztével szép, békés, sikeres és boldog új évet kívánok! Jövőre ugyanitt! :)

Puszi,
Barbi

Boldog karácsonyt!

Sziasztok!

Könyv-és filmélmények az elmúlt napokból:
- Elizabeth Adler: A Villa Mimosa titka - Állítólag az írónő legnépszerűbb regénye - és nem véletlenül! Klassz volt, csak nem bírtam olyan gyorsan olvasni, amennyire érdekelt :) Izgi!
- Agymanók (Inside Out) - Na jó, ezt lehet, hogy kínos lesz bevallani, de engem totál elszomorított ez a film. Animációs, vicces, de valahogy mégis - mióta gyerekem van, az ilyen történeteket, meg az érzések, emlékek fontosságáról szóló dolgokat valahogy jobban a lelkemre veszem...
- És egy különlegesség: bábszínház-élmény! A Budapest Bábszínházban voltunk Borival meg anyuval hárman a Nyúl Péter című előadáson. Szuper volt!! Oké, óvodásoknak készült, de én tényleg élveztem :)

Mese a mézeskalács-készítésről: Borcsi idén már nagyon-nagyon élvezte a dolgot, a gyúrást, a nyújtást, a szaggatást és főleg a díszítést! Valakinek meg kell tanítania őt diszkréten díszíteni, mert amit tőlem örökölt, az a túlzásra való hajlam ebben a tekintetben :)

Gyönyörűek lettek!

Egyébként a mai dumája csúcs volt! Egy darab cellux-szal játszott, amit ide-oda magára ragasztott, mint egy ragtapaszt, hogy itt volt bibi-ott volt bibi...Aztán egyszer csak bekuckózott a fotelba, betakarózott a gyönyörű kötött takaróval, amit Márti dédi készített és így szólt: "Az is jót tesz a bibimnek, ha betakarózom, mert így érzi a szervezetemben a vér, hogy jó meleg van!" :) Kis tudós!
Amúgy tényleg az! Ma ezt mondta uzsinál: "az olyan, mint egy Ö betű!" - az adventi koszorút onnan, ahol ült, pont abban a szögben látta, hogy a félkört és a két piros gömb alakú gyertyát Ö betűnek nézte. Az udvaron meg ívben kanyarodnak a járólapok a szerszámosházhoz, ő viszont letért az ösvényről és a hintához ment: "nézd, egy ipszilon!" :)
És igen, elértünk abba a korba, hogy Barnus dumáit is jegyzem, ugyanis Bori kérte, hogy nézzük meg a számítógépen a Pumuklit - a Pumukli-sorozat első részéből 4 percet szoktunk kb nézni amikor feltűnik először a kis kobold. Barnus is ott ült az ölemben, persze jó gyerek módjára meredt a képernyőre - és jó Barnus módjára közben párhuzamosan a tollat, az egeret és a kisautót is meg akarta szerezni :) - és így szólt mikor Pumukli feltűnt: "Hápá!" Kacsának nézte a szentem :)

Búcsúzóul...nem szokásom az ilyesmi, de annyira megérintett a vörösvári adventi gyertyagyújtásnál a Városházánál vasárnap este egy lány dala, hogy bemásolom ide a szöveget (a zenét, mely szintén csodás, a neten meg lehet találni...). Az Abigél című musical Karácsony esti daláról van szó. Annyira szép!

"A világ ma este elcsendesül
Nincs lárma és nincsen zaj.
Az utcákra, házakra hó terül,
Ünnepre hív a dal.

A lelkek millióit egy érzés fűti át
Kis meghittség, békesség
Ennyi a boldogság

Érted is ég a gyertyaláng
Nézd fenn az ég sok csillagát
Mindben ott a remény fénye
Rejtsd el hát a szívedben

A jászol körül, hol a kis Jézus felsírt
Ott állunk még most is mind,
S várjuk azt a boldog hírt.

Karácsony éjjel az álmaink
Mint imádság, oly tiszták
Tépjük el fájdalmunk láncait
Jön majd egy jobb világ

Hisz vágyjuk mind a békét
A szeretet oltalmát
Addig nincs veszve semmi sem,
Míg van aki gondol rád

Érted is ég a gyertyaláng
Nézd fenn az ég sok csillagát
Mindben ott a remény fénye
Rejtsd el hát a szívedben

A jászol körül, hol a kis Jézus felsírt
Ott állunk még most is mind,
Várjuk azt a boldog hírt.

Minden kétely búcsút int.
Megváltásra várunk mind."

Ezekkel a sorokkal kívánok a családomnak, barátaimnak és kedves olvasóimnak békés, boldog karácsonyt!

Puszi,
Barbi

Elvagyunk mint a befőtt!

Ho-ho-hó!

Mindjárt itt a karácsony, juhú!
Ennek örömére egy kis ízelítő a mindennapjainkból...

Először is valóban ízelítő, ugyanis életemben először készítettem Boeuf bourgignon-t (burgundi marhapörkölt...mondjuk így fordíthatnám). A Julie és Julia című filmben is megfogott, meg Párizsban is ettünk Petivel a 10 éves évfordulónkon, hát gondoltam, megpróbálom. Örömmel jelenthetem, hogy a tesztközönség (Peti és anyuék) nagyon meg volt elégedve. Héjában sült krumplit és kakukkfüves-hagymás gombát ettünk mellé, de valójában a hús meg a szósz az, ami tényleg csodás volt. Nem is annyira bonyolult elkészíteni (fotó nincs, bocsi), de a leírás annyira komplikált volt, hogy szerintem 20x biztosan elolvastam az egész elkészítési folyamat során...

Áttérek a többi cukiságra - gyerekek:

Barni szövegei:
Tudja már, hogy mit mond a maci, kutya, lovacska, kecske, bárány, halacska, kígyó, tigris, oroszlán, autó, vonat...egyelőre ennyi jut eszembe. A nyuszit nem tudja, de a kedvence - imádja és csiklandósan kuncog amikor meglát egyet bárhol :)
Ja és az is cuki, amikor viccesen azt mondom neki, hogy "Megeszlek", erre irtó édesen azt válaszolja, hogy "hamm!" :)

Bori kicsit többet mond:
1, Sári nénjétől megkaptuk a karácsonyi képeslapokat Kanadából. Ezek mindig nagyon különlegesek, mert zenélnek meg mozognak meg mindenféle és hetekig elvannak vele! Szerencsére a húsvéti, karácsonyi és szülinapi képeslapok a dátumoknak köszönhetően jól el vannak osztva az évben, mert így mindig van minek örülni és mit mutogatni (a mostanit Borcsa minden nap be akarta vinni az oviba :)) - Na szóval mikor meglátta a kisasszony Barnuskáét (karácsonyi zenére kutyusok táncolnak, valahogy így rezegnek inkább), így szólt. "Olyan, mint amikor recés kövön szoktam menni a motorral!" :)
2, Tegnap Barni hisztizett az ölemben, mert valamit elvettem ami nem neki való.
Én: "Egyesek kicsit pukkandúrok!" (szlengemben kevéssé járatosaknak értelmezem: sértődősek, hisztisek, pukkancsok - ez utóbbiból lett pukkandúr a 90-es években népszerű rajzfilmje, a Csipet Csapat gonosz macskájának nevére emlékezvén)
Bori: " A Barnus egyes?"
Én: "Ühüm."
Bori: "Mert ő egy éves?" :)
3, Tegnap este fürdésnél hangzott el ez a kis párbeszéd:
Én: "Elvagyunk mint a befőtt!"
Bori: "Aha!"
Én: "Tudod, mi az a befőtt?"
Bori: "Az, amiből megeszünk 1 vagy 2 adagot és aztán elrakjuk az üvegbe!" :)
Én: "Jaaaa..a befőttes üvegbe!"
Bori: "Igen!" :)

Imád dobozban ülni!

Mindketten imádnak!

Újabb ovis karácsonyfa

A Mazsola csoport ajándéka a szülőknek

És igen, ismét egy! :)

Karácsonyi ovis ruci - virág a hajban és szalag a derékon :)

Gyors beszámoló a filmélményekről:
Éhezők viadala: A kiválasztott 2. (befejező) rész - Tök jó volt, élvezetes, izgalmas! Bár egyszer Petinek megjegyeztem, hogy olyan, mintha amatőr színészek játszanák és valami házi stúdió venné fel, ezt az érzetet keltette benne a nemtomhánymillió dolláros film egy-két jelenete...ciki... És persze a könyv jobb volt, de megérte megnézni, nem okozott csalódást!
Mars mentőakció - Nagyon jó volt!! Csakis ódákat tudok zengeni róla, Matt Damon is remek, a sztori is, a képek is, a téma is, a vége is :)

Puszi,
Barbi

Rengeteget dumál...honnan örökölte? :)

Hali!

Bori dumái megint kicsit összegyűltek, mivel már több, mint 1 hete nem írtam...bocsi, rémesen fárasztó volt a múlt hét...
1, Rajzolás közben próbáltam megfejteni, hogy a kutyának melyik része micsoda...
Én: "Ez mije?"
Bori: "A keze."
Én: "A kutyának nincs is keze."
Bori: "De hát ő most vagy emberkutya...vagy nem!" :)

2, Egy feladatos könyvet nézegettünk, a képen próbálta Borka megkeresni az elrejtett zöldségeket. Mikor az utolsót kerestük - egy cukkini volt az - rámutatott a képen levő zöld kunkorra és így szólt: "borsótartó!" :)

3, A konyhában tettem-vettem, hallom, hogy Bori a nappaliban ezt mondja Barnusnak: "Barnika, ha már nem játszol egy játékkal, azt el kell pakolni!" :) Na, Zsuzsi dédi örülhet, végre termő talajba esett a rendrakás-szeretet magja :)

4, Duplóztunk és épp egy ló meg egy bárány hátára ültettem fel 1-1 kislányt, mire Bora leszedi és így szól: "Nem ülünk a lovacskára meg mindenre. Ez nem egy cirkusz!...Ott szabad, itt nem!" :)

5, Mazsola, Manócska és Tádé mese...megvan? Borkának Mazsola, a kis zöld malac a kedvence, a Mazsola csoportba is jár az oviban...Ezt mondta 1-2 napja:
Bori: "Az egész életemről szól a Mazsola."
Én: "Mert?"
Bori: "Mert nagyon szeretem!" :)

6, Ma este fürdetés után Bori az ölemben mosta a fogát törölkötőbe bugyolálva, mikor bej9tt a fürdőszobába Peti, ölében Barnuska immáron hálózsákban. Játszottunk egy csomó "Mit mond a ...(állat)?" játékot Barnival, már nagyon cukin ad jó pár hangot (lovacska, kutyus, bárány) és irtóra nevet a kígyó sziszegésénél. Mikor kifelé indultak szundizni, Bori így szólt: "Megölelem a Barnuskát útravalóul...hogy ilyen jól szerepelt!" :) Hát nem édi???? :)

Tegnap este bementünk a főtérre Vörösváron, az adventi gyertyagyújtásra. Pöttyet lekéstük, de a műsor végét még elcsíptük és a betlehemet is megnéztük, a szalmából készített bábokkal, el is mondtam Borinak a kis Jézus történetét és mikor a három királyhoz értünk, leesett, hogy Gáspár, Menyért és Boldizsár közül az egyikük nevét egy másik jeles személy is viseli Bori életében: Boldi - az első (ovis) szerelme! Olyan révülten ejti ki a száján, hogy "Boldi!" és olyan édiket mond, hogy "Ebben a ruhában biztosan nagyon fogok tetszeni a Boldinak"..tiszta csajszi!

Pár képpel zárom a soraimat, filmek és ételek a következő bejegyzésben!

Fantasztikus, hogy fogja a ceruzát...

...különösen akkor jó, amikor kék cerkával a gardróbajtóra firkál...(Ez másnap reggel volt ahhoz képest, mikor Bori fekete filctollal totál összefirkálta a kis asztalát és a parkettát...) Művész banda...

Hát, sokan már nem férnek a csónakba :)

Bori 3 ovis alkotása következik!

Itt a családot kellett lerajzolni...

...azt mondta, csak ő van a képen, a többieket "csak úgy odagondoltam" :)

Szaloncuki

 - amúgy a "szaloncuki" szót használta ma viccesen a szalonnára is :) irtóra szereti a túrós tésztán - persze ki nem? :)

Kis karácsony, nagy karácsony

Záró poén:
A mai vacsi után maradék palacsinta volt a desszert:
Bori: "Én kettőt kérek!"
Én: "Lehet, hogy nincs is annyi, csak egy."
Bori: "Hát akkor vágjuk ketté és akkor kettő lesz"
... (jön megnézni, hogy mennyi van a fóliába csomagolva)
Bori: "De hiszen itt kettő van!"
Én: "De én is kérek!"
Bori: "...Akkor legyen az egyik a tiéd, a másik az enyém és apával elfelezitek!" :)

Puszi,
Barbi

Lovacskák és kölesgolyók

Sziasztok!

Már megint a könyvek...
Elolvastam a könyvklubos kötelezőt :) Hogy úgy mondjam, átrágtam magam rajta. Anna Gavalda: Édes életünk - két regényből áll, egyik furább mint a másik, és az első az egyik :) Az elsőnél, ami Mathilde-ről szólt, a következőket gondoltam: bizarr, furcsa, ijesztő, még kisülhet belőle valami, anyám mekkora marhaság, jujjj, végre egy érdekes rész...hopsz, 2 mondattal elintézte, zagyvaság az egész, vajon mi lesz a vége? A másik Yann-ról szólt, jobb volt, sőt, majdnem tetszett!
Viszont...Eleanor H. Porter: Az öröm játéka örök - Az élet játékának folytatása - szuper!! Az első rész (régi kedvencem) a világ legédesebb könyve, de a másodikat is abszolút megérte elolvasni!

És a gyerekek :)
Barnusnak 2 új szava van, így már 7-re nőtt a számuk :) Az egyik a "dada" (=labda) és a másik a lovacskára használt "nnnyiiii-ha" :) Aki már akkor is lelkes olvasója volt a blogomnak, biztosan emlékszik arra, hogy Bori is nagyon cukin mondta ezt: "nyi-....-haha" :)
Bori dumái meg a következők, hogy csak a legmurisabbakat örökítsem meg:
1, A madárberkenye nevű fáról beszélgettünk az oviból hazafelé sétálván. Bori már tudja, hogy annak olyan bogyói vannak, amit az emberek nem ehetnek meg, csak a madarak. Ennek örömére így szólt: "Azt lehet enni felnőtteknek. Ha felnőttberkenye lenne, akkor lehetne enni." :)
2, Kölesgolyókból Borka kirakott a tányérján egy háromszöget és megjegyezte: "Így olyan, mint a vonatnak a jelzése!" :) (Tudjátok, a fénysorompó vagy mi...)
3, Pestre autózás közben gondolom, a közlekedési táblákat figyelte, mert a következőt mondta (felteszem, a kötelező haladási irány kék alapon fehér nyíl táblájára): "Anya, igaz mindenki azt hiszi, hogy fölfelé kell menni az égbe? Mert a nyíl fölfelé mutat!" :)
4, Mikor hazaértünk a mai Mikulás-buliból (az én céges, bankos bulim volt), vonatút és nagyobb séta után, kissé már fáradt volt a kisasszony: "Megdöglöttem...A megdöglés az olyan...akkor taposott leszek, igaz?" :) Na, ez kis képzavar...Kidöglöttem, nem megdöglöttem :) És azt hiszem, a véletlenül eltaposott bogárra mondtuk neki nyáron, hogy megdöglött. Jujj... Ezt aztán rendesen összerakta :)

A Mikulás-buli legkisebb rénszarvasa

Ovisom műve: rénszarvas

Télapóka

Mit csináltunk még mostanában?

Peti szabadnapján Pilisszántón kirándultunk

Kerámiát festettem :)

Puszi,
Barbi