Hahó!
A tegnapihoz írok kis beszámolót, mert Bori babám épp alszik.
Nagyon köszönjük a sok köszöntést - még Kanadából is érkezett képeslap! :) Köszönjük szépen Sári nénje!!!
Olvasmányélmény (limonádé...): Milly Johnson: Madarak és méhek! Annyira édes romantikus sztori volt, hogy alig bírtam letenni. Néha kell ilyen is :)
Közben meg Steiner Kristóf: Lélekbonbon című könyvét olvasgattam - emlékek, gondolatok, nagyon érdekes! Akad 1-2 igen-igen figyelemreméltó gondolat benne!
Pl. a Titok című novellájában arról ír, hogy mennyi mindent elrejtünk a világ elől azért, hogy ne ítéltessünk és hogy mennyire jó lenne, ha minden évben egy napon reggel úgy kelnénk fel és mennénk ki az utcára, hogy a pólónkra ráírjuk nagy betűkkel a legnagyobb titkunkat, amit legjobban óvunk másoktól. Így különösképpen megértenék egymást az emberek, a "Leányanya" póló tulajdonosa találkozna/összeölelkezne a "Nem lehet gyerekem" póló tulajdonosával, a "HIV+ vagyok" a "Szeretnék valakivel törődni"-vel, a "7 éve bulimiás vagyok" a "3 napja nem ettem"-mel...
Azt hiszem, mindenki megtalálná a párját...és nem kellene szégyenkezni magunk miatt, nem kellene titkolni a "másságot" vagy éppen valami olyasmit, ami nem is "más", mert sokan küzdenek vele.
Na mindegy, kis komolyabb hangvételű kitérő, tényleg megfogott néhány novella a kötetből!
Puszi,
Barbi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése