Hahó!
Barni ma 1,5 éves! Boldog napot neki :)
Egyébként mostanában irtó aranyos, kezdi tudni a színeket, már nem számoljuk, hogy hány szót tud, viszont ő számol 10-ig - pl. a lépcsőfokokat! Durva!
Délután már néhány napja bent altatom - áttértünk a babakocsis alvásról. Igaz, az altatás még ott történik vagy ha épp jövünk haza valahonnan, akkor az autóban dől ki, de nem hajt a tatár, majd kialakul! Az esti alvás meg muris :) Pár napja mikor bevittem a szobába, már magától kezdte énekelni, hogy "Édes álmot...". Olyan ari volt!! Mindig az "Édes álmot, jó éjt, amit kis szíved kér..." számot szoktam énekelni 2 versszakkal, utána meg csak dudorászni a Tom és Jerry mozifilm és a Huncutka című film zenéjének összekombinált változatát. Arra alszik el és lekopogom, mostanában egész éjjel szunyál!! Pár hónapja még az volt, hogy mikor leraktam az ágyba, nevetett egyet :) Most meg mikor a dal első versszakának végére érek, azt mondja, hogy "katica...bogár". Vajon miért? Nyilván néhány szó úgy cseng számára, mintha azt mondanám...
És most lett légyen néhány kép a mindennapjainkról:
 |
| Cimbiknél a játszóházikó tetején doboltak |
 |
| Hintaaaaaaaaaaa |
 |
| Palin... |
 |
| ...ta! |
 |
| A napi 1 Bogyó és Babóca mese nézése :) |
 |
| A cukrászdában volt kb minden ovis barátnő :) |
Oh, és a könyvélményem (tényleg nagy élmény volt):
Christopher Mcdougall: Futni születtünk. A könyvtárból szerváltam - természetesen (per pill négybe vagyok beiratkozva...nem is igaz, Peti nevén van az egyik tagság! Gyerekkora óta először újra könyvtártag! Nagyon örült neki:)) és apu már a síelésen olvasta, neki is irtóra tetszett! Fantasztikusan sokat tudtam meg az emberi szervezetről, a futásról, evolúcióelméletről, chia magról, de legfőképpen az ultrafutásról, mint sportágról. A történet pedig lebilincselő és 50-100 oldalanként megajándékoz néhány oldalnyi letehetetlen sztorival. Csillagos ötös, nagyon ajánlom!
S ennek kapcsán egy gasztroélmény is befigyelt a minap az almás-rebarbarás muffin és az epres-rebarbarás muffin mellé (igen, a fagyasztóból kivettem a tavaly a kertből eltett rebarbarát most, hogy megláttam, idén is mennyire beindult!):
Epres-banános chia mag puding. Nagyi pont úgy nézett, mikor megkóstoltattam vele, mint a fenti könyvben az író nézhetett amikor békapetéhez hasonlította vagy valami ilyesmi undi dologhoz a chiából készített energetizáló italt. Szerintem remek lett, Petinek is ízlett, apu meg persze odavolt - az ilyesmi mindig bejön neki. Hozzátenném, a muffinokat sem utasította azért vissza :)
Puszi,
Barbi
