Mi végre vagyunk a világon?

Sziasztok!

Lenne pár fotóm, egy dumám, egy könyvem amiről írok ma, az év leghosszabb napján!

Borinak Dorcsi szokott mesélni Igenecskéről, Nemecskéről és újabban Hiszticskéről is (ő találta ki ezket a szereplőket)...értitek,, igaz? :) No, Bori nagyon szereti ezeket a meséket és hát nem olyan könnyű vele néha mostanában, ezért pár napja mikor már a sokadik dologra mondta, hogy "nem", megkérdeztem, hogy na mi van, te vagy "Nemecske"? Mire Bori: "Nem vagyok Nemecske!":))

Az alábbi képek még a Balcsin készültek, a szuperjó új telefonommal, amit szülinapomra kaptam - Peti szerint egész jó képeket készít. Gyorsan csináltam a gyerekekről 1-2-t, hogy a kolléganős találkozón - hétfőn volt - legyen mit mutogatni. Amúgy nagy szó, hogy elmentem, mert Peti fektette Barnit nélkülem, csak tejecskével cumisüvegből. Jól ment :) Habár éjjel 3-kor felkelt, hogy éhes, de jó teszt volt, hogy mi lenne, ha...meg arra is, hogy meddig mehetünk el bátorságban pl. a jövő szombati esküvőn - ha anyu bevállalja, még az is lehet, hogy nem kell kihagynom az esküvői vacsora nagy részét a picúr altatása miatt - egy este minden anyának jár 8 hónap után :)

Boró

Barni és egy kis résznyi Peti

Ezeket pedig ma csináltam a teniszpályán - délelőtt egy órát sportoltunk Dorkával. Klassz volt! Borinak is mintha a kezébe teremtették volna az ütőt :)

Csüccs!

Mami és babi - sportladyk

S végül egy könyvélmáény: Thierry Cohen: Jobb lett volna élni - egy srácról szól, aki öngyilkos lett...akart lenni...és meghalt...vagy még él...nem teljesen biztos az ember a dologban a végéig, de nagyon érdekes a könyv, nem lelkizős, nem depresszív, csak egy sztori - tanulsággal: "Az élet olyan kincs és gazdagság, amelynek valódi értékét képtelen felbecsülni az ember. Minden választásunk újabb és újabb világokat nyit meg, minden ébredéssel a világegyetem tárul ki előttünk...Az emberi lélek azért születik e világra, hogy tanuljon, hogy az élet során egyre érzékenyebbé, tökéletesebbé váljon." Szerintem szép és fontos gondolatok...

Puszi,
Barbi