2015. december 30., szerda

2015-ös záró gondolatok

Hali!

Nem kell nagy gondolatokra számítani :) Majd a januári első bejegyzésben, amikor értékeljük az évet, megtervezzük az újat...
Úgyhogy szimplán csak lássuk az idei utolsó könyv-és filmélményeket! (Gasztro nem lesz, mert elkaptunk egy vírusfélét, aminek a következményeként...khm...diétára voltunk ítélve az elmúlt napokban!)

Ami a könyveket illeti
Thomas d'Ansembourg: Elég a kedvességből, legyél igaz! - Nagyon jó, tanulságos, az erőszakmentes kommunikáció témájában az egyik legnépszerűbb olvasmány. (Rosenberg: A szavak - ablakok vagy falak című könyve után) Jó pár dolgot ki kell majd írnom belőle, mert fantasztikusan mély, pszichológiai összefüggésekről van benne szó és nagyon elgondolkodtatott - pl. az alapvető szükségletekről, amik a felszínen megjelenő és könnyebben beazonosítható érzések mögött húzódnak. Amíg olvastam, többeknek is meséltem róla - aki hajlandó volt meghallgatni :)
Cecelia Ahern: Ahol a szivárvány végetér - Annyira uncsi volt, hogy 100 oldal után letettem. Aztán megnéztem a belőle készült film előzetesét és annyira édi (meglehet, a torokszorítóan csinos főszereplő fiú miatt népszerű csak - Finnick az éhezők viadalából, megjegyzem abban a filmben valamiért irtó nagy a feje...) volt, hogy lehet, 2016-ban mégis befejezem. Könyvtári természetesen, de azt hiszem, van még időm elolvasni. Csak valahogy nem hatott meg, hogy idegenek (oké, várhatóan egymásra találó fiú és lány) emailezését kell olvasnom (kb ez volt benne...).
Naomi Moriyama  William Doyle: A japán nők titkai - Ez valójában egy japán étkezésről szóló könyv volt, kis történelemmel ami ehhez kapcsolódik és sok recepttel. Pár dolgot tanultam erről a kultúráról és igencsak megjött a kedvem, hogy jövőre elmenjünk egy japán étterembe - mert arról, hogy a japán ételeket elkészíteni gyerekjáték, nem győzött meg :)
Ezzel a könyvvel 48-ra idén befejezett könyvek száma - persze csak az először olvasottak számítanak ide, mert (a teljesség igénye nélkül...) a Harry Potterek, az Éhezők viadala sorozat, a sütis krimik, Gary Chapman könyvei, a Suttogó és két kedvencem,Az élet játéka meg a Mintha nővérek lennénk csak úgy kedves ráadás volt, amikor épp ezekhez volt kedvem :)

Filmek - élmény? Kétséges...
A kis herceg - Hát,. ez botrányos volt! Amilyen fontos irodalom sokak szerint a könyv (úgy emlékszem, annak idején - meglestem az olvasmánynaplóm, 1995 márciusában olvastam - én is élveztem) és amilyen jópofa és megható volt az előzetes, annyira rémes a film. Az eleje vicces, de elég lassan csordogál és a közepétől valami elképesztően nagy marhaság. Gyerekeknek biztos nem való, felnőtteknek meg..szintén nem. Jó, az imdb is lehúzta, de az előzetes meggyőzött. A mi hibánk...

Végezetül néhány Bori-duma még a napokból, habár sajnos elég ritkán van a kezemben papír-ceruza, hogy rögtön fölvéssem a beszólásait...
1, Ebédnél Bori már gyakran felnőttkanalat kér: "A gyerekkanál az tök babás, igaz, anya?" :)
2, Papírrepülőzés közben meg felfedezi a lényeget: "Ha egy kicsit közelebb csinálom ide a messzihez, akkor jobban megy!" :)

És akkor 1-2 kép a karácsonyi időszakról:

Pillanatkép Szenteste
Oké, tanulság jövő karácsonyra: valakit ki kell nevezni, aki a csoportkép-felelős lesz, mert bármilyen hülyén is hangzik a na most akkor álljatok ide és mindenki mosolyogjon, kell!! Különben nincs közös kép egyáltalán :(

Brmmm-brmmm!

Borikám Tercsi babával (vigyázat, műanyag, nem igazi, mint ahogy éjjel gondoljuk amikor Petivel véletlenül meglátjuk a sarokban)

Ez a dobozbaülés-mánia vajon honnan jön?

Apaaaaa!

"Hintáztatom a Barnuskát!"
Mondandóm végeztével szép, békés, sikeres és boldog új évet kívánok! Jövőre ugyanitt! :)

Puszi,
Barbi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése