2015. február 16., hétfő

Széééép téli nap

Halihó!

A mai nap pozitívumai:
- Borcsi délután egyedül aludt el
- Barnus jó sokat hízott 1 hét alatt (mérés hétfőnként)
- valszeg 1 hónap múlva meglesz a teraszhoz a lépcsőnk és a korlátunk - ma beszéltünk ugyanis a mesteremberrel, árajánlat, elfogadás és hajrá! - már alig várom!!! Itt a tavasz, ki akarok ülni!!!
- belekezdtem egy nagyon édesnek kinéző könyvbe: Katie Fforde: Recept a szerelemhez (vidéken játszódó főzőversenyes romantikus - a kedvencem:))
- és egy évek óta dédelgetett álmomat is valóra váltottam: levendulás kekszeket csináltam! Régen ki szerettem volna próbálni a levendulavirágot süteménybe sütve, de valahogy nem került rá sor, ma pedig mikor anyu Kata barátnője eljött Borcsázni délután, a mosogatógép kipakolása és a teafőzés közé besűrítettem a dolgot. Hát...a recepttől annyiban tértem el, hogy 1/3 részben zabpehelylisztet használtam, sima helyett barnacukorral készítettem és vaj helyett kókuszzsírt tettem bele. Ízre fincsi lett, viszont az állaga rendkívül porózusra sikeredett! Asszem, meg kell majd csinálnom úgy is, ahogy le volt írva és majd néhány kísérletezés után derül ki, hogy melyik hozzávalóval volt a gubanc. Vagy legalábbis hogyan kell máshogy kezelni őket. A kísérletezésnek pedig mostanában nem lesz vége, mert Peti boldogan beleegyezett, hogy mindenféle lisztet kipróbáljak a sütiknél, így mesélek majd az eljövendőkben zablisztről, gesztenyelisztől, mandulalisztről meg még ki tudja, miről :)

Egyéb élmények:
- Paulo Coelho: A fény harcosának kézikönyve - ez 2 helyen is "szembejött" velem pár hete 1 napon belül, az ilyen jeleket pedig nem szoktam figyelmen kívül hagyni, úgyhogy ki is vettem nyomban a könyvtárból. Annyira nem voltam odáig érte, igazából bölcsességek füzére, számomra nem felfedezhető rendszerben. Viszont volt pár gondolat benne, ami tetszett. Mondjuk, hogy ha nem tudsz meditálni, csak ismételgess egy szót, mert az jót tesz a lelkednek. Ezt ki fogom próbálni, bár kérdés, hogy ha becsukom a szemem, nem alszom-e el rögvest :)
- A mentalista utolsó előtti része: fárasztó, picit ijesztő és már tényleg kicsit uncsi...meg hát a színészek is öregszenek, nem olyan kis helyesek, mint az első évadban - gondolom, azért 5-10 év alatt bele is fáradnak a karakterbe..

Puszi,
Barbi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése