Barbie világa: Balcsi és bölcsi

Hahó!

Tudjátok, mit csinál Barnus? Pápázik (magyarul:integet) - és mondja: tátá (habár nem mindig) és tapsizik is - ezt viszont gyakran! :)
Bori meg tudjátok mit csinál? Oviba megy! Bizony ám! Jövő héten! Kedden volt az utolsó napja a bölcsiben!

A bölcsi csopi és a bölcsis nénik

Az utolsó bölcsis napra sütit is sütöttünk Borkával: csokis-mazsolás cookie-kat cukorcsillagokkal. Állati fincsi lett!
Már egy ideje nem sütöttem, részben alakformálás, részben a kánikula miatt, úgyhogy most jólesett kicsit megint kavargatni, kockázni, méricskélni, halmozni és előmelegíteni :)

A büszke kukta

Viszont lepénykéket csináltam már 2 félét is. Lepényke? Az meg mi? Megmondom! (Ma úgyis megmondós napom van...) Miki anyukája Diszelben 50-60 éves létére egy ideig tartotta a paleo étrendet (azért furi nekem, mert szerintem inkább fiatalok körében trendi az ilyesmi, de persze lehet, hogy tévedek) és ő mesélte mikor ott voltunk, hogy reggelire készített magának kenyér helyett kis lepénykéket (gondolom, arra tette aztán a feltétet) különböző lisztekből. Egy bögrében összekevert egy tojást, egy csipet sót, 2-3 evőkanál lisztet és kis vizet, majd négy részre osztotta a serpenyőben és kókuszzsírban kisütötte, 4-4 perc alatt mindkét felét a kis pacáknak. Így helyes kis lepények lettek! Nekem is van itthon jónéhány lisztem, úgyhogy nekiálltam kísérletezni velük. A múlt héten teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztből és tökmaglisztből vegyesen csináltam, szerintem undorító lett, Peti szerint simán jó! Viszont a hét elején megpróbáltam sima búzalisztből és kókuszlisztből vegyesen, hozzá bio paradicsomszósszal (amit a zöldségburgerhez is ettem) és remek volt! Fantasztikus, ahogy kókuszillat lengi be az egész konyhát és az ételt is, pedig nem is édesség! (anyunak nem ízlene, kókusz...de hiszem, hogy a zabpehelyliszt, a gesztenyeliszt vagy ki tudja melyik irtó drága most divatos liszt azért bejönne neki is!)

Még pár Balcsis képet felteszek, amiket a múlt hétvégén készítettünk:

Alvós baba

Tologat - de vajon mit?

Helló!

Na, ez a fenti kép a Halsütöde előtt készült Almádiban, ahol egy kisfiú - Samu - brutál hisztit vágott le, mert nem akart ebédelni. Szegény szülei mindennel próbálkoztak - kiabálás, kedves szó, fenyegetés (nem megyünk a kiállításra, ha nem jössz enni), stb. Végül anyukája sokadik próbálkozása az volt, hogy ölbe vette, lelkére beszélt, megértette, ilyesmi lehetett kb a látottakból ítélve. Le is ült a kissrác sültkrumplizni, majd megjelent a mi asztalunktól nem messze egy hosszú sült krumplival a kezében, ketchuppal a végén. Bori kóválygott jobbra-balra, mert ő már készen volt, s halljuk, hogy beszól a kissrácnak: "Na, meggondoltad magad?" :)

Másik duma - pörgött-forgott a kertben (a kövezett részen), egyszer csak megállt:
Bori: "Megvárom, míg abbahagyja a mozogást!"
Én: "Mi?"
Bori: "A kő!" :)