2014. november 10., hétfő

És igeeen, mindenki túlélte!

Sziasztok!

Élek :) Az is valami...
Bejegyzése kezdése 15:00-kor (az első pár perc csöndben írom, kikapcsolódásképp):
- a mai nap sikere: Borit elaltattam - többedik körre, a nagy ágyon, de ébren levő Barnussal
- a mai nap tanulsága (már ismertem, csak elfelejtettem): ha egy gyerek valahogy éppen jól elvan, ne zavard el, ne mozdíts ki (értelemszerűen csak rosszabb lesz) - tudom, ebbe bele lehet kötni, de pár éves korig 90%-ban igaz
- a mai ebédem (első nap 2 gyerekkel): 1/3 zacskó kakaós Győri Édes keksz és 1/3 üveg őszibarack kompót (köszönet érte Zugi maminak!) - Bori javára lemondtam a kacsacombról és a krumplipüréről...az anyák már csak ilyenek! Anyu mesélte, hogy hétvégén Borkának Szentendrén, a Skanzenben nem okozott gondot egy fél libacombot kézzel fogva bekebelezni :)
- a mai napon rájöttem egy szabályra, ami összevág az egyik alapelvemmel: Majd átugrom a pocsolyát, ha odaérek! - naszóval: "Ha elcsendesedik, örülök; ha sírni kezd, felveszem!" Ennyi. Nemrég tanultam egy könyvből, hogy felesleges azt várni, hogy átaludjam az éjszakát és bosszankodni folyton, amikor nem sikerül, mert ez még egy darabig így lesz. El kellene inkább fogadni, hogy most ez a szitu :)

Amúgy le se írom, hogy mindkettő alszik (jól megy a nem leírás...), mert egyrészt nem akarom elkiabálni, másrészt azt mondjátok, hogy óh, ne is szóljak egy szót se, ez az egész gyerekjáték! Most ültem le először reggel 8 óta, egy percre kisimultak az idegeim - Borka a hálóban, pici a nappaliban alszik - én meg feküdjek be Bori ágyába??

Bejegyzés befejezése és csiszolgatása 21:50-kor (nagy alszik, pici remélem alszik, Peti tusol, én írok, közben olvasok egy könyvet és az X-faktort nézem vissza netről, hogy képbe kerüljek legalább a külvilág egy kis részletével). Ma már több ilyenem volt, hogy egyszerre 3-4 dolgot csináltam, pl. a doktornő mikor itt volt megnézni Boró pöttyeit, beszéltem a doki nénivel, Borka éhes volt, Barnus is és üvöltött - király, mert a doki néni azt mondta, hogy rajtam egyáltalán nem úgy látszik, hogy szét lennék esve! De kis ari :) Úgyhogy mikor végre elment, szoptattam és fél kézzel kacsacombról husit vágtam le elég életlen késsel a csontól Bori babámnak. Klassz volt....Hát, ma megláttam, hogy mennyire tudok sokfelé figyelni és mennyire rémesen türelmes vagyok - és Bori is mennyire toleráns egyébként! Le a kalappal!
Viszont szörnyen fárasztó volt a hátamnak a mai öcsitartogatás egész nap, úgyhogy ha a 6 hét letelik és a dokim megadja az engedélyt, akkor egy-egy Pilates torna nagyon jól fog esni! Óóóh, már alig várom! Babaringatók és nagylányoknak való játszópajtások jelentkezését várom :)

Ja, Bori-dumák:
1, használja már az "izé" szót :)
2, Ma azt mondta - rámutatva: "Ez egy újrafa!" - Tudjátok, van az a dal, hogy "Mókuska, mókuska, felmászott a fára...Huncut a mókus, újra fára megy!" :)

Puszi,
Barbi

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése