Szenya, bulgur és karaj

Hejhó!

No, a szalámis szendvics-történet a következő: 

Tegnap délután miután hazajöttünk a bölcsiből és az Öcsi még aludt, Borka játszott a nappaliban, én meg szendvicset készítettem magamnak (mellé sörretket karikáztam a tányérra) és persze 2 mini kenyérkét is megvajaztam, rajtam rá egy kevés szalámit, mert a kislánynak tutira megtetszik majd az, amit én eszek...Namármost Borka persze leette a sajátjáról a szalámit és mondta, hogy kér az én szendvicsemből, mire én, hogy bocsesz, de ez az enyém, edd a tiédet! (nem sajnálom tőle, de a bölcsiben uzsizott, szóval ez csak pót-uzsonna volt...) Erre ő visszanéz a tányérra, megfogja az egyik kenyeret, raj rá egy nagy karika retket, ráteszi a másik kenyérfelet és szendvicsként befalja :) Annyira cuki volt, kis retkesszendvics-evő :)

Ma egyébként borkátlan délelőttünk volt - igazából csak 4 után jött haza - mert anyuval meg Dorkával bábszínházba mentek. Tegnap ezért meghallgattuk a VUK betétdalát a Youtube-ról (mint tudjuk, kislányként Wolf Kati énekelte) és annyira, de annyira tetszettek neki a kisrókák a képen! Mondjuk a könyvben is, csak én sose szerettem ezt a mesét mert szomorú. Hát, ilyen vagyok, a Pinocchio sem volt a kedvencem és még néhányan, amik nem elég "rózsaszínek" :)

Petim kihasználta, hogy csak 1 gyerek van a háznál - durva, hogy 2gyerekes szülők vagyunk... - és szegőlécet rakott le a hálószobában (még hátravan így a gyerekszoba és a nappali...), én meg elszaladtam vásárolni és babáztam. Nyílt egy biobolt Vörösváron - mióta mondom, hogy kellene egy... - és így a karaj mellé onnan szereztem köretet: paradicsomos-snidlinges bulgurt! Zacskóban van, tök egyszerű elkészítéssel. Megmondom, hogy kicsit...khm...hát elég undi szaga volt, mikor főtt, de meg kell mondjam, hogy elkészülve egyáltalán nem volt rémes. A bulgur ugyebár búzatöret és szárított fűszerekkel meg aszalt paradicsommal volt feldobva. A termékcsaládnak 4 köretét láttam a boltban, mindből vettem egyet - majd beszámolok, milyenek voltak. Ezt így már egyébként én is el tudom készíteni - most, hogy megfigyeltem a hozzávalókat. Petinek ízlett, azt mondta, jó, hogy ilyeneket eszünk, nem mindig csak rizst meg krumplit. Viszont a karaj valamiért elég rágós lett, csak fiataloknak, erős fogsorral...Vajon mi volt az oka? Bio csirkefűszert tettem rá, hiába malacból van, gondoltam, attól még finom lesz, nem hiszem, hogy ez volt a bibi. Először kiklopfoltam, majd kifehérítettem olajon a húst, egy korty vizet öntöttem alá, fedő alatt pároltam kicsit, majd pirosra sütöttem, de sejtésem sincs, hogy ezen lépések melyike eredményezte, hogy béndzsa lett. Ok, karaj, sosem annyira nagyon puha, de ez most a szokásosnál is hülyébb állagú lett...

Puszi,

Barbi

ui: Képeket nem csinálunk mostanában, vagy mi? Na jó, majd teszek fel, pótolom, ha lesz, ígérem!